Az országban csak a Nyíregyházi Állatparkban látható európai és amerikai bölény, és mivel most egy héten belül mind a két csapatban született egy-egy kis borjú, nagy az öröm az állatkertben. Már csak azért is, mert mindkét faj még a 19. században sodródott a kipusztulás szélére – teszi hozzá közleményében az állatkert.

Az európai bölény az egyik legkülönlegesebb állat

És nemcsak azért, mert Európa legnagyobb szárazföldi emlőse, de egy olyan fajról van szó, amely már nem létezne, ha nincsenek állatkertek. Középkori krónikáinkban még sűrűn szerepel a bölény, Mátyás király korában még közönséges eseménynek számított hazánkban is a bölényvadászat. A feljegyzések szerint egészen a 18. századig éltek hazánkban, az utolsó példányt 1790-ben ejtették el.

Nem sokkal ezután, szinte egész Európából eltűnt, csak a lengyelországi Bialowieza őserdejében maradt párszáz egyed. Ám az egyetlen megmaradt populáció élőhelye a világháborús frontvonalban feküdt, így létszámuk folyamatosan csökkent. 1916-ban már csak 150 állatból állt a bölénycsorda, 1919. február 21-én egy vadorzó ölte meg az utolsó bölényt a bialowiezai őserdőben.

Az európai bölény tehát kipusztult Európában, de csak a szabad természetben. A Dr. K. Primel által 1923-ban alapított Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság ugyanis számba vette az összes, állatkertekben fellelhető állatot, és végül 56 fogságban élő egyedet gyűjtöttek össze. A társaság elkezdte szaporítani, majd fokozatosan visszatelepítette a bialowiezai őserdő egy védett területére.

Ma ilyen visszatelepített állományok élnek a lengyel bialowiezai erdőben, Fehéroroszországban, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában, valamint betelepítették a korábbi elterjedési területén kívüli Kirgizisztánba is. Az állatkertek nemcsak megmentették Európa legnagyobb testű szárazföldi emlősét a kipusztulástól, hanem esélyt adtak a szabadon élésre.

A Nyíregyházi Állatparkban élő Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett állomány egy bikából és két tehénből állt, a héten született bika borjúval pedig már összesen 4 egyedet mutat be a park.

Az amerikai bölény Észak-Amerika legnagyobb szárazföldi emlőse

Hiszen a bikák például akár 1000 kg testsúlyúak is lehetnek. Európai társaikhoz hasonlóan szintén komoly veszélyben voltak a 19.században. Pedig a faj egykor még százezres csordákban vándorolt a prériken, állománya elérhette az 50 millió egyedet is! Egyes észak-amerikai indián törzsek táplálkozásukban és ruházkodásukban gyakorlatilag teljes mértékben a bölénytől függtek. Számtalan módon hasznosították; húgyhólyagjából tarisznyát csináltak, vérét és epéjét testük festésére használták, a szárított bölényürülék tüzelőként szolgált, míg a csontokból a legkülönfélébb eszközöket készítették.

A faj az európaiak megjelenésével, a telepesek könyörtelen mészárlását követően a kihalás szélére sodródott a 19. században. A kíméletlen írtás egyik oka a vadászat és a vasútépítő munkások élelmezése volt, de legfőképpen az engedetlennek tartott indiánok létalapját akarták megszüntetni. 1905-ben azonban megalakult az Amerikai Bölényvédelmi Társaság, és szerencsére néhány száz példány megmenekült, ami elegendő volt a faj túléléséhez. Ma állományuk 50 ezer állatra tehető, és ezzel úgy tűnik, hogy biztosítva van a faj fennmaradása.

Manapság az amerikai bölény sokkal kisebb csapatban él, főként a nemzeti parkokba szorult vissza. A tehenek és borjaik laza rangsorba szerveződött csordákat alkotnak, melyekhez csak szaporodás idejére csatlakoznak az egyébként egynemű csapatokban élő bikák.

A Nyíregyházi Állatparkban idáig 1 ivarérett hím és 3 nőstény élt együtt, most pedig kilenc hónapnyi vemhesség után jött világra a csapat legifjabb tagja. A kis üsző születése után már néhány órán belül lábra állt, egyhetesen pedig csatlakozott anyjával együtt a park bölénycsapatához. Az itt élő állatok idejük nagy részét táplálkozással töltik, de szívesen hemperegnek az iszapban és a homokban.