Itt a Travelo oldalán többször is írtunk már a bolygónkat súlyosan érintő klímaváltozás kapcsán, többek között arról, hogyan veszélyezteti mindez a legszebb természeti értékeinket, évszázadokkal ezelőtt épített kincseinket, és összességében a világörökségeinket. Ki tudja, meddig csodálhatjuk még például a világ legalacsonyabban fekvő országának, a Maldív-szigeteknek a szépségét, amelynek nyolcvan százaléka fekszik a tenger szintjén vagy nem egészen egy méterrel fölötte?

De a Nagy-korallzátony megmentésére is egyre átfogóbb projektet igyekeznek kidolgozni a tudósok – legutóbb azt találták ki, hogy egy óriás napernyővel védenék meg a helyet a további korallfehéredéstől. Mindeközben néhány hete a Nature című tudományos folyóirat publikált egy jegyzetet arról, hogy a klímaváltozás hatására egyre nagyobbak és erősebbek az óceáni hullámok, ezért a partmenti települések védelmére a világ vezetőinek és kormányainak mielőbb megoldást kell találniuk. 

És persze, mindebből mi sem maradunk ki. "A klímaváltozás lassan a laikusok számára is kezdi éreztetni hatásait. Az extrémen száraz időszak extrém jelenségeket produkál" – írja Facebook-oldalán a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei Csoportja. Majd hozzáteszi, hogy bár a szikes Büdös-szék, hivatalos nevén Dongér-tó sajátossága, hogy olykor bizony kiszárad, és kb. nyolc évente augusztus végére elpárolog belőle minden víz, de az már kevésbé magától értetődő természeti jelenség, hogy áprilisban már kizárólag por legyen benne, amelyre "lényegében emberemlékezet óta nem volt példa".

Pedig jelenleg sajnos itt tartunk – hívják fel a figyelmet –, a szikes tó ugyanis, amelyben ilyenkor madarak tömegeinek kellene költenie, most üres és poros. De ugyanez a helyzet a kardoskúti Fehér-tóban, és még számos, Dél-Alföldön található vízes élőhellyel is. "A kérdés az, hogy a csapadékszegény időszak csak kirívó eset, vagy valaminek a kezdete. Nos, valószínűleg ez a valami már elkezdődött" – fogalmaz posztjában az egyesületi csoport.