A tojásrakó emlősök közé tartozó hangyászsünöknél egy életerős, egészséges utód cseperedik. A világon csak nagyon kevés állatkertben foglalkoznak ezekkel az állatokkal, az pedig még ritkább, hogy szaporítani is sikerüljön őket. Ez még a hangyászsünök őshazájának számító Ausztrália állatkertjeiben is rendkívüli dolognak számít, Ausztrálián kívül pedig csak néhány alkalommal fordult elő hasonló siker – jelentette be közleményében legújabb szaporítási sikerét a Fővárosi Állat- és Növénykert.

Tüske, a nőstény hangyászsün bő három hónappal ezelőtt egy tojást rakott le, amelyből másfél hét elteltével sikeresen ki is kelt a kicsi. A jövevény időközben a költőerszényt is elhagyta, és azóta is rendben fejlődik. A közönség azonban egyelőre még nem láthatja, az apróság ugyanis a legtöbb idejét még a tökéletes nyugalmat biztosító költőládában tölti.

A hangyászsünök rendkívül ritkán láthatók állatkertekben. Az őshazájuknak számító Ausztrálián kívül alig két tucat állatkertben lehet találkozni velük, Európában mindössze tizenegy helyen. Szaporodásuk még nagyobb ritkaságnak számít, a kicsik sikeres felnövekedése pedig olyan szakmai eredmény, amely még Ausztráliában is az újságok címlapjára kerül. Állatkerti szakmai körökben a hangyászsünöket a legnehezebben szaporítható állatok között tartják számon.

A hangyászsünök a legkülönösebb állatok közé tartoznak, hiszen emlős létükre nem eleven utódokat hoznak a világra, hanem tojásokkal szaporodnak. A hangyászsünökön kívül az emlősök körében egyedül a kacsacsőrű emlős rak még tojásokat.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben már az 1910-es években is foglalkoztak hangyászsünökkel, legutóbb 2012-ben fogtak bele ismét a tartásukba. Az akkor érkezett pár, Tüske és Böki bemutatásával az volt a cél, hogy a tojásrakó emlősök is képviselve legyenek a városligeti intézményben.