A nemzetközi bírálatok ellenére ismét az Antarktisz irányába indultak a japán bálnavadászok, akik március végéig "tudományos kutatási célokból" mintegy 333 csukabálnát terveznek kifogni a Déli-óceánból – közölte a japán halászati minisztérium.
A japán flotta a hágai Nemzetközi Bíróság 2014-es tilalma óta negyedik alkalommal vadászik ezen a területen. A bíróság akkor úgy ítélte meg, hogy a bálnavadászat nem szolgál tudományos célokat és Tokió egy évre fel is függesztette a tevékenységet.
Japán minden évben több száz bálnát öl meg, hivatalosan kutatási célból. Az állatok megvizsgálása után azonban - például a gyomortartalmukat ellenőrzik - húsukat fogyasztási célból eladják. Ez formálisan engedélyezett, még az 1986 óta érvényben lévő világszintű bálnamonatórium ellenére is.
A veszélyeztetett vadon élő fajok kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) tagjai az oroszországi Szocsiban októberben tartott ülésükön úgy foglaltak állást, hogy bálnavadászatával Japán nemzetközi szerződést szeg.
Japán azzal érvelt, hogy bizonyos bálnafajok, például a csukabálnák populációja ismét jelentősen megnövekedett, a flotta veszélyeztetett fajokat nem öl le. A moratórium miatt Japán fontolóra vette a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC) való kilépését is. Szeptemberben az IWC ülésén visszautasították Japán azon kezdeményezését, hogy kezdjék újra a kereskedelmi bálnavadászatot.
Japánon kívül Izland és Norvégia is folytat bálnavadászatot, mindkét ország kereskedelmi célból is.
Norvégia - ahol a legtöbb bálnát vadásszák - óvást nyújtott be az moratórium ellen, Izland fenntartásait jelezte.