A ma élő barnamedvék magukban hordozzák a jégkorszaki barlangi medvék génjeit - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Eszerint a kihalt fajok genetikai síkon még több tízezer éven át részt vehetnek az evolúcióban. 

A biológusok egy barna medve és négy barlangi medve 71 és 34 ezer év közöttire tehető maradványaiból, pontosabban az úgynevezett sziklacsontból nyerték ki azok örökítőanyagát. A kutatásokból kiderült, hogy a belsőfül-csont különösen sok örökítőanyagot tartalmaz, és, hogy ebből az emberek és a medvék esetében is jól konzervált régi DNS nyerhető ki – írja az MTI.

Tehát a barlangi medvék valószínűleg olyanok voltak, mint a nagy és nehézkes felépítésű barnamedvék, akik elsősorban növényekkel táplálkoztak. Mintegy 25 ezer éve haltak ki, és ehhez valószínűleg az ember is hozzájárult - vélik a tudósok.

Két barlangi medve maradványa Ausztriából származik, ugyanúgy, mint a barlangi medvékkel egy időben élt barnamedve csontjai is. Ezen kívül a kutatók szekvenálták a ma élő barna-, fekete- és jegesmedve, valamint pápaszemes medve és panda örökítőanyagát is. A DNS-szekvenálás alapján kiderült, hogy a barnamedvék és a barlangi medvék egykoron, alkalmanként párosodtak is, és ezáltal keveredtek egymással. Ahogy a 41 ezer éve élt barnamedvében, úgy a közelmúltban élt példányban is fellelhető a barlangi medve örökítőanyaga.

A barlangi medvék DNS-ének egy jelentős része valószínűleg a mai barnamedve-populációban is megtalálható, tehát a barlangi medvék nem haltak ki teljesen.