A Budakeszi Vadaspark munkatársainál épp a napokban adtak le egy erdőben „talált" kis vadmalacot, egy nyestkölyköt és egy kismókust, de a vadonban talált őzgida, madárfióka, vagy kis sün sem ritka ilyenkor. Az újszülötteket jelenleg édesanyjuk helyett a vadaspark munkatársai nevelgetik és kecsketejjel táplálják, ami jócskán eltér a természet rendjétől. A Budakeszi Vadaspark ezért mindenkit arra kér, hogy ne szedje össze az árvának hitt kisállatokat.

A Budakeszi Vadaspark szakemberei arra kérik a természetjárókat, hogy az áprilistól júniusig tartó időszakban fokozott éberséggel járjanak, hiszen ilyenkor születnek többek között a madárfiókák, a kis sünök és az őzgidák is. A gondoskodó édesanya távollétében a jóhiszemű állatrajongóknak könnyen megeshet a szívük a fűben csendesen várakozó, „árvának" vagy „magukra hagyottnak" vélt kicsinyeken, akiket első felindulásból előszeretettel simogatnak, pátyolgatnak, netalántán haza is visznek. A kisállat „elhagyatottságának" megítélése azonban a tapasztalt és kompetens állatgondozó szakember feladata, hiszen ezek a csöppségek legtöbbször nem szorulnak segítségre, sőt, összeszedésük könnyen az állat pusztulásához vezethet.

• Az őzeknél és a szarvasoknál például az anya csak rövid időre hagyja magára a gidát, emberi beavatkozást (pl. óvatlan simogatást, ölbe vételt) követően, az idegen szag miatt előfordulhat, hogy végleg elhagyja kicsinyét, így az éhen hal.
• A mókusok az erdők világán túl kifejezetten kedvelik a zsúfoltabb városi környezetet is: nagyobb parkokban akár többedmagukkal is képviseltetik magukat. Azonban ha emberi közelséget éreznek, a fák aljánál keresnek menedéket és rejtőzködő üzemmódjuk során elesettnek, elhagyatottnak tűnhetnek, ezért sokan megsajnálják őket és segíteni szeretnének rajtuk.
• A cuki, csíkos vadmalacok esetében biztosak lehetünk abban, hogy az utódjait harciasan, felbőszülve óvó koca mindig a közelükben van, vagyis már csak ezért sem bölcs dolog megközelíteni, vagy kézbe venni a csöppségeket.

A Budakeszi Vadaspark állatgondozói jelenleg egy 4 hetes nyestet, egy 8 hetes mókust és egy 2 hetes vadmalacot nevelnek kézből, akiknek még legalább 2-3 hónapig az anyjuk mellett lett volna a helyük. A kisállatoknak a langyos kecsketej és az állatgondozók áldozatos munkája és szakértelme biztosítja a túlélést és az új esélyt az életre, azonban megfelelő felkészültség és tudásanyag nélkül a vadállatok kézből nevelése nem lehet sem eredményes, sem kellően megalapozott, sem felelősségteljes. A vadon élő állatok ráadásul sokkal több odafigyelést, törődést, nevelést és türelmet igényelnek a háziállatoknál, ami bizony még egy sokat látott szakember számára is megterhelő feladatot jelenthet a mindennapok során.

A kézből nevelt kisállatokkal ezen kívül folyamatosan foglalkozni kell, mert természetükből adódóan rosszul tűrik a bezártságot, ráadásul a vadállatok ivarérett korukban ösztönösen ki akarnak szabadulni és felfedezni a világot, ami pedig – miután nem szoktak erdei környezethez – szinte lehetetlen számukra.

A Budakeszi Vadaspark ezért arra kéri a természetjárókat, hogy ne bolygassák a természet rendjét, és ne nyúljanak az elárvultnak hitt, a vadonban látszólag magukra hagyott kisállatokhoz! Óriási károkat okozhatnak vele, az otthoni nevelésük szinte kivitelezhetetlen, a Budakeszi Vadaspark pedig csak rendkívüli esetben és korlátozott számban tud befogadni kisállatokat.