Mezopotámiai dámvad született a Szegedi Vadasparkban – írja az MTI. A világ legritkább szarvasfajának példányai Magyarországon csak itt láthatóak.

Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy az állatkert egyik büszkesége az a mezopotámiai dámszarvas csapat, amely 2013 végén érkezett Szegedre, és idén május 30-án már a második borjúval örvendeztették meg a gondozókat. A látogatók sokszor nem is veszik észre egyből a jövevényt. Pihenés közben ugyanis tökéletesen beleolvad a napfény-foltokkal tarkított erdei kifutóba, ahogyan azt rejtőzködés közben is tenné természetes környezetében.

A mezopotámiai dámvad egykor a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában, nagy területen élt, ott, ahol az emberi civilizáció és az első városok kialakultak. Fontos szerepet töltött be az ott élő népek mítoszaiban és hitvilágában, így a Bibliában is szó esik az állatról: egyike annak a hét vadon élő patás fajnak, amelyet Mózes ötödik könyve nem tisztátalan, vagyis ehető állatként sorol fel. A fajt élőhelyének pusztulása és egyre növekvő vadászata sodorta a kihalás szélére. A 19. század végére már csak Iránban élt kisebb csapatokban, a '40-es években pedig már nyomát sem találták, ezért úgy gondolták, hogy kipusztult.

1956-ban azonban egy kisebb, 25 fős populációra leltek Délnyugat-Iránban, ekkor indult meg a faj mesterséges szaporítása. Ma már több, mint hétszáz egyed él vadon Iránban és Izraelben, míg az európai fajmegmentési programban részt vevő állatkertekben 160 példányt gondoznak, ezek közé tartozik a Szegedi Vadaspark is.

A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál (a tömege 5070 kiló, a testhossza másfél méter), az agancsa pedig kevésbé „lapátos". Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli, ahol elbújhat a ragadozók elől, ezért a Szegeden kialakított kifutó is ezt a környezetet idézi.