Az éppen két éves nőstények most ismerkednek új társaikkal és az állatparkkal.
Újabb gepárdok érkeztek a Nyíregyházi Állatparkba az európai fajmegőrzési program keretében, áll az állatkert közleményében.
A két fiatal nőstény Franciaországból érkezett, a karanténidőszak letelte után már elfoglalták helyüket a park Tarzan ösvényének hatalmas kifutójában. Taiga és Tiara 2012. október 7-én született, vagyis éppen két évesek. Igazán játékos, kíváncsi macskák, akik fokozatosan fedezik fel birodalmuk minden zegét-zugát.
Jelenleg zajlik az összeszoktatás a park 2007-ben érkezett tenyészpárjával - rácson keresztül ismerkednek egymással - hogy a későbbiekben a négy állat közös kifutórendszerben éljen.
A gepárdot többi macskafélétől nyúlánk testalkata, hosszú lába és viszonylag kis feje különbözteti meg. Mancsain csak félig visszahúzható karmok vannak, ez a legfontosabb vonás, amely megkülönbözteti a többi macskafélétől. A vissza nem húzható karmok nagyobb kapaszkodási lehetőséget biztosítanak futás közben, és segítenek a gyorsulásnál és a manőverezésben.
Nemének tudományos neve, az Acinonyx, görögül azt jelenti „nem mozgó karom", míg a fajnév, jubatus, jelentése latinul „sörényes".
Bundájának mintázata kis kerek foltokból áll, legfontosabb ismertetőjegye a "könnyminta", mely a szem belső sarkától a száj sarkáig futó sötét csík. Sok macskafélétől eltérően a gepárdok megszületésükkor már viselik jellegzetes pettyeiket.
Míg a többi nagymacska főként éjjel vadászik, a gepárd nappali vadász. Leggyakrabban kora reggel vagy alkonyatkor néz élelem után, amikor nincs meleg, de még elég világos van. A gepárdok inkább hagyatkoznak látásukra, mint szaglásukra. A zsákmányt –mely javarészt 40kg alatti növényevőkből áll - lopva közelítik meg 10–30 méterre, azután támadnak. A farkukat használják egyensúlyozásra, szükség esetén így éles kanyarokat is be tudnak venni. A hajsza gyakran kevesebb, mint egy percig tart, és ha a gepárd elszalasztja zsákmányát, inkább felhagy az üldözéssel.
A gepárd már régóta áll az ember szolgálatában, már az ókori egyiptomiak is tartották őket háziállatként: megszelídítették és vadászatra képezték ki őket. Ez a speciális vadászati mód az ókori perzsák körében is elterjedt és India-szerte is divatos volt. Később fejedelmi jelképpé vált, a mongol kánok előszeretettel tartották, de még a huszadik század indiai hercegei is előszeretettel vadásztak gepárddal.