Afrikamúzeum: a fehér vadász múzeuma

Ha Afrika forróságát nem is, de hangulatát a Balaton közelében, a balatonedericsi Afrika múzeumban érdemes keresni. Megalapítása Nagy Endréhez, a híres Afrika-kutatóhoz és vadászhoz fűződik, aki 3 afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban Tanzániában telepedett le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából gyűjtőként és vadbefogóként dolgozott. Évtizedek alatt az ország legismertebb fehér vadásza lett, 1984-re pedig már akkora vadászati gyűjteménye volt, hogy amikor hazatért, balatonedericsi családi kúriájának minden négyzetméterére jutott a rengeteg relikviából. Azóta a birtok múzeumként működik és élő egzotikus állatokkal is körbevették.

Itt találkozhatunk bennszülött használati tárgyakkal, harci eszközökkel, számtalan trófeával, megnézhetjük, milyen belülről egy maszáj kunyhó, tevegelhetünk vagy pónilovagolhatunk, aki pedig nagyon nem bír magával, egy plasztik rodeó bikára is felülhet. És amíg a szülők a teaházban merülnek bele a vízipipázás rejtelmeibe, addig a gyerekeket ugrálóvár, egy kalandos ösvényre épített minidzsungel várja, és egy kisebb afrikai állatkert fürdő bivalycsordával, farkukkal legyeket csapkodó zebrákkal és jólfésült tevékkel. A múzeumhoz közel, az erdő mélyén egy nagyobb bekerített területen szarvasok és őzek élnek természetes környezetükben.

Tavaszi bébibumm Veszprémben

A Balaton felé autózva érdemes leparkolni Veszprémben is, a belvárosból egy rövid sétával és néhány gombóc fagyi elnyalása közben érhetjük el a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot. Kevesen tudják, de az 1958 óta nyitva tartó park társadalmi összefogással épült, mindössze öt hónap alatt. A híres Afrika-kutatóról és íróról elnevezett park két részen, a Fejes-völgyben és a szomszédos Gulya-dombon terül el. Amíg az előbbi a hagyományos állatkerti állatokat sorakoztatja fel a nagymacskáktól a teknősökön át a pandákig, addig a Gulya-dombon már hazánk legnagyobb Afrika-szavanna kifutója és az új Csimpánzvilág hatalmas komplexuma áll.

Az elmúlt hetekben számos új állattal gazdagodott az állatkert: Franciaországból mosómedvék, mocsári antilopok érkeztek, a Varsói Állatkertből pedig hat szurikáta. Újszülött apróságokat pedig több kifutóban is láthatunk: két sörényes juhgida és az állatkert történetében először egy watussi borjú született, az öt nőstény Bennett-kenguru zsebéből pedig öt kiskenguru kandikál ki. Gyereknap alkalmából az állatkert kedvezményes gyerekbelépővel, Alma együttes koncerttel, szafari-kalandtúrával és a dombon izgalmas fajátékokkal készül. 

A nappal mozdulatlan krokodilok parkja

Bár nem egy interaktív Tropicarium, de tény, hogy a balatonszárszói Krokodilzoo gyakorlatilag az egyetlen hely az országban, ahol tíz krokodilfajt is láthatunk egyszerre. A negyven centis bébikrokodiltól kezdve a négyméteres sós-vízi krokodilig több méretben is megjelennek, és mindegyik faj elkülönítve egy-egy betonmedence partján lapul. A krokodilok mellett az óriáskígyók, egzotikus hüllők éppúgy lakói az állatparknak, mint a magukról mostanában egyre több híreket szolgáltató aligátorteknősök.

Az állatkert 1300 m2-es területén a világ minden tájáról érkező színes és egészen világos színű állatokat is találunk. Utóbbiak az albínó állatokhoz hasonlóan csak állatkertben képesek megélni, mert az eltérő színük miatt a természetben több veszély leselkedne rájuk, mint a hagyományos (terep) színű egyedek esetében, sőt, emiatt fajtársai is kiközösítenék - olvasható a park weboldalán.

És mivel ezek a krokodilok nemcsak egymásra veszélyesek, ezért a medencék fölé épített hidakról történő, nyilvános etetések során egy kétcentis üvegfal mögül nézhetjük végig, ahogy tűhegyes fogaikkal pillanatok alatt semmisítik meg a zsákmányukat.
A parkba érdemes a kora esti órákban érkezni, a napközbeni mozdulatlanságuk után ekkorra az állatok elkezdenek mocorogni, csobanni a vízben, és morgó, üvöltő hangokkal egymással társalogni.

200 bivaly rezervátuma

Akiket még a pislogást is kétszer meggondoló hüllők sem hoznak lázba, azoknak a Zalakomár és Balatonmagyaród között dagonyázó 200 bivaly és rengeteg szürkemarha rezervátumát ajánljuk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak fontos szerepe van a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, de megismerkedhetünk a Kis-Balaton élővilágával is, az állatsimogatóban pedig éppúgy megpaskolhatjuk egy-egy ló vagy kecske oldalát, mint egy szelíd csacsiét.

Aztán részt vehetünk bivalytörténeti bemutatón, a tanösvényen kilátókra helyezett statikus távcsövekkel kémlelhetjük a legelésző bivalyokat, miközben megkereshetjük azt a pontot is, ahonnan a legjobb csoportképet készíthetjük a sárban heverő állatokról. A következő mondatot vegetáriánus és állatbarát olvasóink nyugodtan ugorják át. A rezervátum fogadóépületében ugyanis nemcsak a Kis-Balatonról szóló füzeteket vagy apró, bivalyos szuveníreket szerezhetünk be, de szürkemarha - és bivalyszalámit is vásárolhatunk.
Aki ezen a hétvégén mégiscsak más programot választana magának, annak külön ajánljuk a június hetedikei Bivaly napot, amikor természetismereti programokkal, kirakodóvásárral és kézműves foglalkozásokkal vár a rezervátum. 

Újabb cikkünk ebben a témában:

Az őszi szünetben is vár a Balaton - 2014.10.07.
"A Balatonnál ősszel nem lehet semmit csinálni" frázis már rég nem aktuális, magunk is meglepődhetünk, hogy mennyi családos program közül választhatunk. Bringázhatunk, lesz gesztenyefesztivál, és időjárástól függetlenül vár a Zalakarosi Fürdő.