Bolygónk déli sarkát a pingvinek uralják, akiknek a szárazföldön nincs ragadozójuk. Az éghajlati válság azonban az ő létezésüket is veszélyeztetheti. A Global Change Biology folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint ha az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is a jelenlegi ütemben emelkedik, ami a hőmérséklet felmelegedéséhez és az antarktiszi jégtakaró olvadásához vezet, 2100-ra a császárpingvinek 98% teljesen eltűnhet.

2017 óta Dan Zitterbart, a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa, és más kutatókévente 300 pingvinfiókát jelölnek meg ahhoz hasonlóan, mint amikor a kutyákat és a macskákat mikrochippel látják el. A projekt azért jött létre, hogy felmérjék az Antarktisz tengeri ökoszisztémájának az egészségi állapotát, és hogy figyelemmel kísérjék a császárpingvin-populációt a következő 30 évben. Ám a pingvinek által viselt kis szenzoroknak nincs saját tápegységük, így csak nagyjából egy-két méteres közelségből lehet leolvasni őket.

Itt jön képbe az Echo. A robot vezeték nélküli vevőállomásként működik, ami automatikusan lekéri az adatokat a pingvinek érzékelőitől. A "szerkeszet" a kolónia szomszédságában lévő obszervatórium kiegészítése, amelyet 2013-ban telepítettek. Ez 16 kamerával van felszerelve, amelyek egy 25 négyzetkilométeres területen képesek felvételeket készíteni az egyes pingvinekről, valamint a kolónia egészéről. A robot, miután megfigyelte a pingvineket, hazautazik az állomásra. 

Hogy fogadják a pingvinek?

Az átlagos felnőtt császárpingvinnél valamivel alacsonyabb, egy méter magas robot csendben ül a kolónián belül, és a pingvinek nem is sejtik, hogy épp megfigyeli őket. Teljesen megfoghatatlan a  számukra, nem úgy mint a kutatóállomásról alkalmanként előtűnő emberek. Időnként érdeklődve fürkészik a pilóta nélküli, távirányítós járművet, mert "kíváncsiak mindere, amit nem ismernek" – mondta Dan Zitterbart, a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa a CNN cikkében.