Idén tizedik éve ünnepeljük a boldogság világnapját. A világ boldogságindexét elemző World Happiness Report most fényt tárt fel a sötét időkben. Az elmúlt időszakban kitört járvány nemcsak fájdalmat és szenvedést, hanem társadalmi támogatást és a jóindulat növekedését is magával hozta. Miközben a betegségek és a háborúk bajaival küzdünk, elengedhetetlen emlékeznünk a boldogság utáni egyetemes vágyra, és az emberek azon képességére, hogy egymást támogatva gyűlnek össze a nagy szükség idején.
A boldogság, mint már oly sokszorn kiderült, nem a genetikai kódon, és nem is csupán a körülményeinken, sokkal inkább az élethez való hozzáállásunkon múlik. A The World Happiness Report évről évre a világ több mint 150 országából vett adatak alapján összesíti azt, hogyan értékelik életminőségüket az emberek. Ennek fényében állítják fel a világ boldogságindexét - országokra vetítve.
Tavaly arra kérték a válaszadókat, hogy életükben tekintsenek vissza, vágyaikat vetítsék előre, és ehhez képest értékeljék a jelenlegi jólétről szóló véleményüket. Fontos tudnunk, hogy a kutatások eredményei kiegészültek a COVID-19 lehetséges hosszútávú hatásaival is.
Az elemzők megvizsgálták a visszatekintő életértékeléseket, figyelembe véve számos érzelmi mutatót is, amióta a Gallup World Poll adatai először 2005-2006 között elérhetővé váltak. Lehetőség nyílt arra is, hogy a globális és regionális trendek szélesebb rétegeit is megfigyeljék, megkülönböztessék egymástól. A 2017-től 2021-ig terjedő időszak egyéni szintű adatinak segítségével pedig azt vizsgálták, meg, hogy milyen változást hozott a COVID-19 a különböző körülmények között élő emberek számára.
Mit mutatnak az adatok 2019-2021-ben?
Ahogy a World Happiness Report eddigi korábbi kiadásaiban, úgy most is megfigyelhető egy jellemző egyezőség. Nevezetesen az, hogy a világ különböző országaiban élők értékelései között milyen óriási különbségek vannak azt illetően, hogy ítélik meg saját életüket.
A legújabb összesítés alapján viszont ugyanaz derült ki, mint rendre az előző négy évben: továbbra is Finnország foglalja el az első helyet, jelentősen megelőzve az első tíz évben mért többi országot.
Dánia továbbra is a második helyen áll, Izland a tavalyi 4. helyről idén a 3. helyre lépett fel.
Svájc a 4., mögötte Hollandia és Luxemburg következik. Az első tizes rangsort Svédország, Norvégia, Izrael és Új-Zéland zárja. És, hogy mi magyarok, hol vagyunk? Valahol nagyon a sor vége felé...
A finnek jó eredményéhez az is hozzájárulhat, hogy a halálozási adatokat figyelembe véve az EU-ban őket érintette a legkevésbé a koronavírus-járvány. Ha pedig valaki bajba kerül, úgy érezheti, hogy vigyáznak rá, legalábbis ez derült ki azoknak az embereknek a véleményéből, akiket az AP hírügynökség munkatársa kérdezett Helsinkiben.
De miért pont Finnország?
Sok minden miatt. Egy biztos. A titok nyitja nem a finn DNS-ben rejlik, ugyanis Finnországban nemcsak az ott születettek, hanem a bevándorlók is boldognak érzik magukat. Szóval sokkal inkább azon múlik a kérdés, hogy ott miképpen élik az életet. Mindezt pedig kiterjeszthetjük a szomszédos országokra is, a jelek szerint a hideg és sötét telek ellenére a skandináv országok lakói a legboldogabbak.
Amíg a skandinávoknak van oka ünnepelni, addig a világ egyéb területein élők már kevésbé optimisták. Ha az egész világ boldogságindexét vizsgáljuk, az elmúlt években bizony romlott a hangulat, az egyik legnagyobb zuhanás Indiában érzékelhető, de Ázsia egyéb területein és Afrikában is nőtt az aggodalom, a szomorúság és a harag.
Biztonság, tiszta levegő, a temészet közelsége
Egy írónő szerint a finn emberek nagyon szerencsések, mert a társadalom megvédi őket, nem kell aggódniuk amiatt, hogy elveszítik a megélhetésüket, vagy nem jutnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz - olvastuk itt, de az is kiderült, hogy Finnországban nem kell aggódni a dolgok alakulása miatt, mert ott általában minden rendben megy. Az általános biztonság, a tiszta levegő, a természet közelsége, a gyerekek iskoláztatásának lehetősége is szerepelt az indokok között - s ezek valószínűleg idén sem változnak.
