A régi időkben nem álltak rendelkezésre olyan fejlett eszközök az időjárás előrejelzésére, mint ma. Így az emberek csak megfigyelték az eget, és leírták a tapasztalataikat, anélkül, hogy tudták volna a jelenségek okát. Ismerjük a közmondást, hogy ha Katalin kopog, karácsony locsog, vagy ha az égbolt rózsaszín, akkor szeles idő várható – a korai meteorológia sok hasonló mondást alkalmazott.
Az emberek a növények és állatok viselkedése alapján is megjósolták az időjárást. Megfigyelték például a madarak vonulását, hogy tippeket kapjanak a várható időjárásról. Ahogy fejlődött a meteorológia tudományága, egyre több, hivatalos mérést készítettek a szakemberek, amelyek némelyike meglepő és elgondolkodtató eredményeket is hozott.
De mit is jelent maga a meteorológia kifejezés? A Met Office meteorológiai szójegyzéke szerint a meteorológia a légkör tudománya, amely az időjárást és az éghajlatot egyaránt felöleli. A Föld légkörének, illetve a bolygóknak a fizikai, dinamikai és kémiai állapotával foglalkozik. A szó a görög meteoros szóból származik, jelentése 'magasztos' vagy 'levegőben'; a logia pedig azt jelenti, hogy megvitatni, tanulmányozni és magyarázni. Most, hogy ezt már kiderítettük, néhány érdekes tényt is felfedünk az időjárással kapcsolatban.
20 tény, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül
1. A Föld legcsapadékosabb helye az indiai Meghalaya állambeli Mawsynram. A faluban évente több mint 11 méter csapadék hullik.
2. Ezzel szemben a legszárazabb hely a Földön a chilei Antofagasta. Chile ötödik legnagyobb városa évente kevesebb, mint 0,1 mm csapadékot kap, és több év is eltelhet anélkül, hogy esne az eső.
3. Az időjárás és az éghajlat felelős az állatok migrációjáért is. Az afrikai nagy gnúvándorlás például július és szeptember között zajlik, ahol a gnúk, gazellák, zebrák és más állatok ezrével vándorolnak a tanzániai Serengetiből a kenyai Masai Marába, friss legelőket keresve. De emberek sokasága is vándorlásra kényszerülhet az időjárás okozta terméskiesés, a vízhiány és a tengerszint emelkedése miatt.
4. Az időjárás okozta károk dollármilliárdokat emésztenek fel szerte a világon.
5. Naponta körülbelül 8,6 millió villámcsapás történik. A tökéletes hely a villámcsapások megtekintéséhez a venezuelai Maracaibo-tó, ahol 80 szazalék az esély egy éjszakai zivatarra.
6. A mennydörgést a villámlás okozza. Ha villámlik, néhány másodpercbe telik, mire meghalljuk a mennydörgést. A hang sebessége a levegőben lassabb mint a fény sebessége, ezért van az, hogy először a villámlást látjuk, és csak utána halljuk a mennydörgést.
7. Amikor a villám becsapódik, forróbb, mint a Nap. A villám egy elektrosztatikus kisülés, melynek hőmérséklete elérheti a 30 000 °C-ot. Ez körülbelül ötször melegebb, mint a Nap felszíne.
8. A villám gyakran ugyanoda csap be: olyan, mintha lenne egy autópályája, amelyet követ, különösen, ha az a hely egy magas, hegyes és elszigetelt tárgy. Az Empire State Buildingbe például évente körülbelül 23 alkalommal csap be a villám.
9. Vannak igazán meleg helyek a földön, beleértve az Öböl-menti országokat és a forró sivatagokat. A legmelegebb hőmérsékletet 1913. július 10-én a kaliforniai Death Valleyben lévő tanyán mérték. A Greenland Ranch-on a világon a valaha volt legmagasabb hőmérsékleti rekord 56,6 Celsius-fok (134 °F) volt.
10. A legalacsonyabb hőmérséklet 1983. július 21-én volt Vostokban, az Antarktiszon, amikor a hőmérséklet elérte a -89,2 °C-t. Szerencsére ez nem lakott terület, de még belegondolni is fogvacogtató.
11. A bolgónk legszelesebb városa Chicago, a legszelesebb helye azonban a Cape Denison, egy sziklás pont a Commonwealth-öbölben, Kelet-Antarktiszon, ahol a szél rendszerint eléri a 153 km/órát is.
12. 2001 júliusa és szeptembere között Keralában, egy dél-indiai államban véres eső esett. Nos, természetesen nem vér volt, hanem vörös eső. Először azt hitték, hogy egy meteor miatt történt, de egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a vörös esőt a levegőben szálló spórák színezték meg.
13. A legnaposabb hely a földön az arizonai Yumában van, amely évente több mint 4000 napsütéses órát kap.
14. Ezzel szemben a Föld legkevésbé napsütötte helye a Déli-sark, amit az év csupán kb. 182 napján ér napsütés. Ez azt jelenti, hogy fél évig nem kel fel a nap, és ezzel a legsötétebb helynek mondható a Földön.
15. Az erős havazás hihetetlenül megnehezíti a látást, és rosszullétet is okozhat. Az Antarktiszon olykor olyan erősen esik a hó, hogy aki ott tartózkodik, nem látja az arca elé tett kezét.
16. Az Irma nevű a valaha feljegyzett leghosszabb ideig tartó hurrikán vagy tájfun: 2017 szeptemberében több karibi szigetországot is elért, például Kubát, a Bahamákat és Floridát. A szél sebessége elérte a 298km/órás sebességet, és 37 órán át tartott, így ez a leghosszabb ideig fennmaradt intenzív ciklon minden eddigi közül.
17. 1907-ben négy trópusi vihar volt az Atlanti-óceánon, és egyik sem volt elég erős ahhoz, hogy hurrikánnak minősítsék. Így 1907 az egyetlen év, amikor az Atlanti-óceán egyetlen hurrikánt sem kapott az elmúlt évszázadok során.
18. Úgy tűnik, hogy a villám szívesebben csap le a férfiakra, mint a nőkre, mivel áldozatainak körülbelül 85%-a férfi. Ugyanakkor meglepő módon a villámcsapásban szenvedők halálozási aránya magasabb a nőknél, mint a férfiaknál. Mindezek tudatában jó hír, hogy a villámcsapás áldozatainak 90%-a túlél egy ilyen természeti csapást.
19. Évente átlagosan 100 000 ember hal meg csak az időjárás okozta balesetekben, köztük tornádók, hurrikánok és árvizek miatt.
20. A férgek felkészülnek a nagy esőzésre: feljönnek a felszínre még az eső előtt, különben nem jutnának oxigénhez, amikor a talajt elárasztja a víz.
(Forrás: metoffice.gov.uk, conserve-energy-future.com, címlapkép forrása: David Mark/Pixabay, illusztráció)