Pusztító viharok, szárazság, árvizek, földcsuszamlások és számtalan, egyéb katasztrófa sújtja egyre gyakrabban a világ minden táját. A klímaválság hatásait – amelyek részben a természeti katasztrófákat is okozzák – egyre jobban érezzük a bőrünkön. A felmelegedés következményeiről Scheftsik Tamás szakújságíróval beszélgettünk.
Ha csak Magyarországot nézzük, akkor is tapasztalhatjuk, hogy bő egy évtizeddel ezelőtt még különválasztható évszakok voltak, mindegyiknek tudtuk élvezni a maga szépségét. Ez viszont mára megszűnni látszik.
Scheftsik Tamás: Egy kicsit csúszásban is van az egész, kezdenek eltűnni az átmenetek. A klímaváltozásnak ez egyik legfőbb időjárásra gyakorolt hatása az, hogy a szélsőségeket erősíti. Egy klímaváltozás nem azt fogja első sorban okozni, hogy 3 fokkal melegebb lesz, és nem fog esni a hó, hanem azt eredményezi, hogy az átlaghőmérséklet megnő, és emiatt olyan meteorológiai változásokat hoz létre, amelyek miatt a szélsőségek száma jelentősen megnő az időjárásban.
Nálunk ez a szélsőségesség leginkább miben nyilvánul meg?
Magyarországon mindenki azt szajkózza, hogy szárazság van, miközben folyamatosan arról olvashatunk, hogy máshol áradások vannak. Itthon az ősz és a tavasz tekinthető csapadékosabbnak, csakhogy ugyanannyi csapadékmennyiség, ami korábban is jellemző volt, már mondjuk nem 55, hanem 40 napra oszlik szét. Ennyi esőt viszont nem tud felvenni a talaj, emiatt alakulnak ki a földcsuszamlások, világszerte is.
A világban melyek a legveszélyesebb jelei a klímaváltozásnak?
Az egyik a szárazság. Kaliforniában a hatalmas szárazság miatt vissza kellett fogni az öntözést, mert nem volt ivóvíz. Tehát választani kellett: vagy esznek, vagy isznak az emberek. Dél-Afrikában is egyre többször kerül címlapra, hogy lajtoskocsik járnak a vársokban, mert nincs elég víz, emiatt fejadag van. Egy idő után tehát választás elé áll majd az emberiség: vagy eszik, vagy iszik, mert a kettő együtt nem fog működni.
Sok helyet lehúzhatunk majd a térképről, mert olyan élhetetlenné válnak, akár a Szahara, és emiatt pedig elkezdődik a klímamigráció, hiszen az élhetetlen területekről kénytelenek lesznek menekülni az emberek. Kevés olyan hely marad, mint például a Kárpát-medence, de gondoljuk csak el, hogy kis hazánkban nem 10 millió magyar, hanem mondjuk 75 millió ember lesz kénytelen együtt élni. Ez az egyik legpusztítóbb dolog, ami a klímaváltozással járhat.
Mi viszont elmondhatjuk, hogy a vizek hazája vagyunk.
Ez igaz, de valójában az átfolyó vizek hazája vagyunk. Sajnos, az utóbbi időben a magyar vízügy bevezetett egy új kifejezést, ami eddig nem volt nálunk, és ez az időszakos víztest. Ez azt jelenti, hogy van olyan patak, folyó az országban, amely csak időszakosan van jelen. Ez sok, a miénknél melegebb klímájú országban természetes jelenség, de eddig nálunk nem volt jellemző. Hazánkat is nagyon erősen érinti a klímaváltozás, ugyanúgy elsivatagosodással, aszályokkal nézünk szemben. Ez egy folyamat, ami nem mindig a szemünk előtt zajlik, és nem figyelünk fel rá.
Hőhullámok, áradások, aszályok, erdőtüzek, időjárási rekordok jellemezték tavaly a világot éghajlati szempontból - állapította meg Kis Anna meteorológus a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon közzétett elemzésében.
Megjegyezte: mindez úgy, hogy jelenleg "csupán" 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség.
"Az északi félteke az eddigi legmelegebb nyarát tapasztalhatta meg, hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal" - fogalmazott, hozzátéve: 2021-ben Északkelet-Kanadában, Kínában, Észak- és Dél-Koreában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában volt különösen erős a melegedő tendencia.
A szakember írásában egyebek mellett kiemelte, hogy 2021 júniusának utolsó napjaiban, Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati részén extrém hőség lépett fel. Többször előfordultak 40 fok feletti értékek, Kanadában például megdőlt a korábbi rekord, hiszen 49,6 fokot mértek Lyttonban. Ez a hőhullám azért is volt különösen kritikus, mert a népesség egy olyan részét érintette, amely nincs felkészülve ilyen magas hőmérsékletekre. Kis Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben az általános hőmérséklet-emelkedés mellett a hőhullámok súlyossága is nőni fog, nyilatkozta az MTI-nek.
„Rendkívül fontos, hogy a klímaváltozást mérsékeljük és hatékony alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki: nem lehet mindent elkerülni, de meg kell próbálni megelőzni vagy legalábbis minimalizálni a potenciális károkat - ez a világ minden országának érdekében áll".
A szeles, viharos időjárás is a klímaváltozás számlájára írható?
Ezelőtt is voltak durva viharok, tornádók, cunamik, viszont a mennyiségüket, gyakoriságukat tekintve fellelhetők bennük a klímaváltozás jelei. Egyre több van belőlük, egyre gyakrabban fordulnak elő. Hogy ne menjünk messzire: tavaly nyáron a cseheknél Dél-Morvaországban 4-es erősségű tornádó dúlt. Ez azért brutális lehetett, rendesen átrendezte a tájat, viszont nem ez volt az első eset, hogy ilyen erősségű tornádó jelent meg Európában.
Pár hete pont csőstül jöttek a kontinenst sújtó viharok olyan nevekkel, mint például a Ylenia, a Dudley vagy az Eunice. Ezek a pusztító viharok a szakembereket is meglepték?
Ezekben az esetekben nem az egyes viharok intenzitása, erőssége volt a szokatlan, hanem hogy sorra, egymás után érkeztek.
Az aszály és a vízhiány mellett még milyen katasztrofális folyamatok indulhatnak el a klímaváltozás miatt?
Ahogy melegszik az idő, úgy melegszik a víz, a tenger melegedése pedig a tengerszint megemelkedését okozza. Ha holnaptól minden károsanyag-kibocsátást leállítanának, ami lehetetlen, a melegedés akkor is folytatódna. Ha 10 évben belül nem tesznek, teszünk a változásért, akkor ez azt jelenti, hogy New Yorktól érzékeny búcsút lehet tenni, mert több méter mélyen víz alá kerül. És persze még rengeteg ilyen hely van, hiszen az ember a legnagyobb településeit mindig víz közelében alakította ki, mert a víz az életet jelentette.
Mit mondanak a kutatók, mennyi időnk van arra, hogy megtegyük a megfelelő lépéseket ahhoz, hogy ezt a folyamatot legalább lassítani tudjuk?
Nem rég jött ki az ENSZ jelentése, amiben az áll, hogy nagyjából 10 évünk van még, hogy komoly lépéseket tegyünk a klímaváltozás ellen, és ha nem tesszük meg, akkor olyan láncreakció indul el, amit már nem tudunk majd megállítani.
Hogy milyen módon tudunk azért tenni egyénenként és globálisan, hogy a klímaváltozást lassítsuk, a következő alkalommal beszéljük át Scheftsik Tamás szakújságíróval.
Címlapfotó: Drew McArthur/Shutterstock