Az USA híres volt arról, hogy a hidegháború alatt a nukleáris fegyverek meglehetősen szokatlan felhasználási módjain gondolkodott, például nukleáris bombák Holdra dobásától egészen az Alaszkára való atombomba ledobásáig. De nem ők voltak az egyetlen ország, amely elvadult ötleteken gondolkodott a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban.
Csirkékkel teli atombomba
Az 1950-es években, a hidegháború időszakában az Egyesült Királyság egy olyan terven dolgozott, amely magában foglalta egy csomó csirke elhelyezését egy atombombában.
A hidegháború idején Nyugat-Európa aggódott az orosz erők esetleges inváziójának veszélye miatt. A brit kormány ezért, elkezdte keresni a módját egy ilyen invázió lelassításának. Az 1950-es évek közepén a Blue Peacock kódnéven kidolgozott megoldás az volt, hogy elástak egy 10 kilotonnás atombombát egy bányában Észak-Németországban, amely akár 8 napos késleltetéssel, távolról vagy időzítővel is aktiválható volt. Az ötlet egészen egyszerűen az volt, hogy Oroszországot elriasztja a támadástól az ebből eredő radioaktív szennyeződés.
„Egy ügyesen elhelyezett atombomba nemcsak létesítményeket semmisítene meg nagy területen, de a szennyeződés miatt jelentős ideig megtagadná az ellenségtől a terület elfoglalását" – írta egy lap az 1950-es években.
A nukleáris háború megoldása: csirkék
Volt néhány kihívás egy ilyen működő atommal teli bánya létrehozására, de kiderült, hogy nem volt olyan, amit csirkék ne tudnának megoldani.
Az egyik fő probléma az volt, hogy az Egyesült Királyság számára akkoriban egyetlen atombombát, a Kék Dunát szabályozott éghajlati körülmények között kellett tárolni. Az Egyesült Királyság által végzett tesztek kimutatták, hogy a téli hideg európai viszonyok annyira lehűthetik a fegyvert, hogy nem működne.
Szigetelt atombomba
A szigetelés mellett 1957-ben a projekten dolgozók a csirke megoldással álltak elő. Annak érdekében, hogy a bombát melegen és működőképesen tartsák, az ötlet az volt, hogy egy csoport gyanútlan csirkét bezárjanak az atombomba burkolatába. A csirkéket új ideiglenes otthonukban annyi élelmet és vizet kaptak volna, amiből körülbelül egy hétig életben maradhattak volna. A csirkék testéből származó hő melegen és működőképesen tartotta volna a bombát, mielőtt felrobbantak volna.
Elkészültek az atombányák prototípusai, de a projekt szerencsére nem valósult meg, egyetlen teszt után törölték. Amikor 2004-ben az Egyesült Királyság Nemzeti Levéltára nyilvánosságra hozta a terveket, történetesen április elsején, a szervezet kénytelen volt tisztázni a médiával, hogy nem átverésről van szó.
„Ez nem április bolondja. Ezek a dokumentumok egyenesen az aldermastoni archívumból származnak. Miért és hogyan hamisítanánk őket?" - tette hozzá Tom O'Leary, az Országos Levéltár oktatási és tolmácsolási osztályának vezetője – írja az Iflscience.
Mi történne egy várossal, ha felrobbanna egy atombomba?