Igen, ezek tényleg olyan konténerek

A konténerek házzá alakítása valójában újrahasznosítás, mivel ténylegesen azokról a böhöm tárolókról van szó, melyekkel korábban árut szállítottak. Ez annyit jelent, hogy van egy adott méretű, elég nagy fémdobozunk, ami már össze van rakva, de ezen felül minden mást meg kell csinálni rajta. Lyukat kell vágni a nyílászáróknak, kell bele burkolat, hűtés, fűtés és egyebek. Ez azt jelenti, hogy annak a nagy részét, amit egy normál házépítés esetében meg kell csinálni, azt itt is el kell végezni, mivel a konténer csak úgy pucéran még nem lakható – vagy legalábbis egyáltalán nem komfortos.

Egy picit olyan a konténerekből házat építeni, mintha legóznánk. Vannak adott alapterületű és magasságú dobozaink, amiket egymás mellé, vagy akár egymás tetejére is pakolászhatunk, és akár több száz négyzetméteres házat is összerakhatunk így. Ami biztos, hogy a konténerek bírni fogják a gyűrődést, hisz úgy vannak kitalálva, hogy strapálják őket. Az átalakítást magunk is elvégezhetjük, vagyis beszerezhetjük a konténert, aztán úgy alakítjuk, ahogy akarjuk, vagy egy olyan cégtől vesszük meg, akik eleve azzal foglalkoznak, hogy konténerekből alakítanak ki otthonokat. A neten sokféle ajánlatot lehet találni, ezeket böngészve lehet összehasonlítani az ajánlatokat.

Miért igen?

A konténerházak egyértelmű és legnagyobb előnye a mobilitás. A már említett cégek szépen el is hozzák és lepakolják nekünk a házikót, de ha valamiért gyorsan kell költözni, akkor ismét fel lehet rakni teherautóra a cuccot és továbbállni vele. Itt felmerülhet az engedély kérdése, mert azért ugye mégsem egészen úgy van az, hogy hopp, lerakom a telek közepén a konténert, és egyik napról, a másikra megvan a víkendház. Az építésügyi rendelkezések nem egyformák, így a helyi önkormányzatot mindenképp meg kell kérdezni, mielőtt ilyen házat rendelünk. Az sem mindegy, hogy készítünk-e neki például beton alapot – és nem árt, ha van ilyen –, de függ például az építmény magasságától is, hogy milyen szabályozások vonatkoznak rá.

Mozgatható és masszív, ezzel rendben volnánk, de mellette szól az is, hogy nem kell bevonnunk például építészt a munkába. Ha pedig készen vesszük, akkor annyi a dolgunk csupán, hogy kitaláljuk, mit szeretnénk, mert aztán a kivitelező megcsinálja, végül elhozza. És itt van még egy előny: egy-két hét alatt megvan a ház, ha szakértőre bízzuk, és ha nem mi akarjuk hétvégenként üveggyapottal bélelgetni.

Az ár is egyértelműen pozitívum, amely akár a töredéke is lehet egy hagyományos ház árának. Persze itt elég nagy a hullámzás, attól függően, hogy kitől és milyen állapotban lévő házat, illetve konténert szerzünk be. A kialakítás befolyásolni fogja az árat is, tehát lehet, hogy viszonylag olcsó, mondjuk 600-800 ezer forint a konténer, de arra azért még költeni kell, kivéve, ha készen vesszük, mert akkor az annyi, amennyi.

Miért nem?

Ha nem egy kész konténerházat veszünk, akkor ahhoz, hogy tényleg lakható és otthonos legyen a végeredmény, ugyanazokat a simításokat el kell rajta végezni, mint egy normál lakóházon. A legfontosabb elem talán a szigetelés, mivel a merev, rideg fémdobozból valahogy barátságos kuckót kell varázsolni, ami télen nem jégszekrényként, nyáron pedig nem hatalmas kemenceként működik.

Ezen tehát nem lehet spórolni, mert ha úgy érezzük, hogy ránk olvadnak a falak, abban nincs semmi öröm. Mivel felkerül a szigetelés, plusz kívülre-belülre még valamilyen burkolat, belső falak, meg amit még kitalálunk, a tér azért fogyogat. Ezért úgy kell kiválasztani a konténer méretét, hogy tényleg mindennek maradjon végül kényelmesen hely.

Ellene szólhat talán a hely szűke, bár ha több elemet veszünk, akkor valójában bővíthetünk, igaz, a lehetőségek nem végtelenek. Mivel nagyjából 6-12 méter hosszú, 2,5 méter széles és 2,5-3 méter magas lehet egy-egy ilyen elem, azaz szállítási konténer, ezért ezekkel a paraméterekkel lehet jojózni.

A szakemberek jópofa megoldásokkal oldják meg ezt a kérdést, például lehet enyhén elcsúsztatva egymás mellé tenni két dobozt, és így máris barátságos méretű, jó beosztású lesz a belső tér. A konténerek méretéből adódóan ezért alapvetően 30, 60 vagy 90 négyzetméteres lakótereket szoktak létrehozni, de persze nem feltétlenül kell itt megállni.

Nem kell, hogy ronda legyen

Nagyon sok konténerházról nem is látszik elsőre, hogy mi volt az eredeti funkciója. Ha feltúrjuk a netet, akkor szinte végtelen sok képet lehet találni a témában, amelyek kedvet csinálnak ahhoz, hogy magunknak is akarjunk egy ilyen házat. A csomagolás nagyon el tudja adni a dolgot, de persze ennek az árát is meg kell fizetni. Lehet olyan, mint egy faház, de akár teljesen minimalista dizájn szerint kialakított üvegfalú csoda is – csak tudni kell, hogy mit akarunk, és mennyit akarunk rászánni.

Vannak olyan megoldások Magyarországon is, amelyeket eleve okosháznak építenek át, így a napelemből származó energia például abszolút alap ezekben az esetekben. És persze olyan lakók is akadnak, akik kifejezetten büszkék arra, hogy ilyen házban élnek, és bizonyos részeken szabadon hagyják a falakat, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen a dolog.

Tőlünk kicsit nyugatabbra jóval elterjedtebb ez a lakhatási forma, mint itthon, úgyhogy ötletből is bőven lehet meríteni. Sokat dob az összhatáson például egy plusz terasz, meg persze nagyon nem mindegy, hogy hová kerül a házikó. Inspirálódni pedig ér, még akkor is, ha épp nincs erre extra pénz, idő, energia, mert lehet, hogy épp egy jól sikerült fotó adja meg a kezdő löketet, hogy beleugorjunk valami egészen új dologba. Mondjuk, hogy a lakásunkat konténerházra cseréljük.