Valamiért mindig föld felett lebegő járművek ugranak be, ha a jövő közlekedési eszközeire gondolunk. Meg persze olyanok, amelyeket nem vezet senki. És ami még érdekesebb a dologban, hogy ezek a technológiák egyáltalán nem újkeletűek. Hogy ne menjünk messzire: elég felülni az M4-es metróra. De most inkább olyan jövőbe mutató járműveket gyűjtöttünk össze, amelyekből „lehet valami", készült már prototípus róluk, esetleg több cég is dolgozik a még megoldásra váró problémákon.
Next, az újgenerációs, önvezető taxi
A Next olyan lesz, mint egy taxi, csak kicsit más, kicsit több. Az Uber után is van bőven élet, az ötletek pedig csak úgy ömlenek. Ami abszolút futurisztikussá teszi a Next elképzelését az egyrészt az önvezető megoldás, márészt a forma. Ha rendelés után csak egy pillantást is vetünk majd a járművekre, el kell majd gondolkodnunk, hogy biztosan ilyet kértünk-e a házunk elé. Merthogy kocsira például a legkevésbé sem hasonlít a jövő városi járműve. Leginkább olyan, mint egy suhanó, fényes doboz, melynek eleje és hátulja finoman megdől – amitől még lendületesebbnek tűnik az egész járgány.
A tervezők valami olyasmit képzeltek el, ami megoldást hoz egy csomó, a városi közlekedésben nap mint nap átélt problémára, így többek között a zajra, a légszennyezésre, a zsúfolt tömegközlekedési eszközökre, a buszmegállóban ácsorgásra, és még sorolhatnánk. Igen, ezek nagy részét ma már egy taxi is hozhatja, de nem mindent és nem így. Ez a jármű például elektromos, összesen hat ember fér el benne, ha négyen állnak, tehát nem nagyobb az alapterülete, mint egy kis autónak. De akár több ilyen kapszulát is össze lehet kapcsolni, hogy még többen utazhassanak együtt.
Egy okostelefonos applikáció segít, hogy kockánk odasuhanjon, ahol vagyunk, és odavigyen, ahova szeretnénk. Ezt persze lehet variálni, nem kell egy társaságként utazni, egyedül is beszállhatunk. Ha megvan, hogy hova indulunk, akkor be lehet jelentkezni a következő járműre, amelyik arra tart, sőt, lehet rendelni extrákat is az útra – ha nem városon belül használjuk –, például egy könnyű ebédet vagy kávét. Az okos járgány folyamatosan optimalizálja az utazási paramétereket, például egy „kocsiba" ülteti az egy helyre utazókat, a feleslegeset lekapcsolja, és így tovább. A cél, hogy minél kevesebb jármű, minél kevesebb időt töltsön az utakon úgy, hogy közben az emberek a lehető legkényelmesebben utaznak.
A jövő busza
A Next leginkább a kis létszámú utaztatásra és a gyors megoldásokra törekszik, de van, ahol még nem mondanak le a hagyományosabb megoldások felturbózásáról sem. Mondhatjuk, hogy a buszozás a múlté, de a Mercedes Future Bus névre keresztelt járművein azért nemcsak egy sima újrakárpitozásról van szó. A legfőbb irányelv a biztonság és a hatékonyság volt a tervezésnél, így többek között rengeteg különböző kamerát és szenzort pakoltak a gépre, hogy azok ne csak az utat pásztázzák folyamatosan, hanem a környezetet is.
A rendszer félig automata, így van például sofőrje, azonban a vezetőnek nem kell a féket nyomni vagy váltani, mivel ezeket a rendszer magától megoldja. A sokféle berendezés észleli a gyalogosokat, a közlekedési lámpákat, dugókat és hasonló közlekedési helyzeteket, de ha szükséges, akkor a vezető is magához veheti a teljes irányítást. A belső dizájn is más, mint amit egy átlag busz esetében megszokhattunk, a tervezők nagyon figyeltek arra, hogy egyértelmű legyen az utasoknak: a jövő buszán ülnek.
Vera, a bivalyerős apróság
Ez a kis jármű nem kifejezetten személyszállításra alkalmas darab, de annyira ötletes, hogy nem volt szívünk kihagyni. Első ránézésre például majdnem kiszaladt a szánkon, hogy „milyen cuki"! Pedig ez nem egy csajos belvárosi autó, még csak nem is valamilyen könnyed, zümmögő kis légitaxi, hanem egy böhöm konténereket vontató jármű – olyan megjelenésbe csomagolva, mintha egy szőnyegen hagyott kisautó lenne, amit csak úgy arrébb lehet tolni.
Az ömlengés mögött pedig komoly tartalom is van. Ugyanis Vera, így hívják a Volvo által kifejlesztett járművet, egy nagyon kompakt megoldást jelent az áruszállításban. Kicsi és lapos, hisz vezetőfülkére egyáltalán nem kellett helyet pazarolni, mivel Vera simán elnavigál bárhová. Illetve ez így nem pontos, mivel a járművet nem hosszú utakra tervezték, hanem arra, hogy kisebb területen belül mozgasson meg hatalmas terheket, például egy kikötőben vagy egy nagyobb raktárterületen.
Hyperloop
Erről is szó van egy ideje, és most már közel járunk ahhoz is, hogy egészen konkrét példákat is lássunk a megoldásra. Az első tervek már 2013-ban megvoltak, Elon Musk jelentette be, hogy a cége, egy korábban tervezett projekttel szemben, gyorsabban és olcsóbban tudna nagysebességű vasúthálózatot építeni Kaliforniában. A hyperloop ugyanis egy legnagyobb részben föld alatti megoldás, amely szerint egy vákuumcsőben haladnának a szupergyors, személyszállító kapszulák. Az ötletet kritizálók szerint komoly problémát jelenthet az utasok kimentése egy baleset esetén, illetve a földmozgások is veszélyesek lehetnek a felszín alatt futó pályákra.
A dolog végül nem valósult meg, a terveket viszont közkinccsé tették, így több céget is elkezdett foglalkoztatni a gondolat. Ma például a Virgin, a TransPod és a Hardt is dolgozik a témán. A csőben a bő 1000 km/órás sebességgel haladó, szivar alakú kapszulák embereket vagy nagy mennyiségű rakományt is szállíthatnak, de súrlódás nincs, mivel a jármű lebeg a csőben, így az út abszolút sima, és az időjárás sincs hatással a közlekedésre.
A Virgin egy elég hatásos kis táblázatot készített, amelynek segítségével látni lehet, hogy mennyivel gyorsabb a közlekedésnek ez a formája, mint bármi más. Például a Los Angeles–San Francisco távolságot, mely összesen 615 kilométer, autóval körülbelül 6 óra alatt lehet megtenni, egy repülőnek szűk másfél óra kell, míg a hyperloop 43 perc alatt száguld át egyik városból a másikba.