Napsütötte Toszkána (2003)

Bár nem rangsort állítottunk fel, az első helyre mégis a szívünk csücskét tettük; azt a filmet, amit bárkinek teljes szívünkből merünk ajánlani egy kellemes, elvágyódással, wanderlusttal teli téli estére. A Napsütötte Toszkána még jóval az Ízek, imák, szerelmek előtt született Frances Mayes könyve alapján.

A történet egy írónőről szól, aki beleszeret egy toszkán villába Cortona városában és hirtelen felindulásból elkövetett házvásárlásba fog. Ahogy figyeljük Frances-t (Diane Lane) miközben renoválja a házat, legszívesebben mindent eldobnánk, hogy Toszkána olíva- és citromligeteibe menjünk szüretelni, vagy az Amalfi-parton sétálhassunk Positano apró házacskái között. Ennél a filmnél nincs lélekemelőbb mese.

Egy hét (2008)

A legtöbb, utazással kapcsolatos filmes listáról ez a mozi kimarad. Igaz, nem egy blockbusterről van szó és nincs sztárrendezője, de a képsorok és a történetek, ami alatt a a főszereplő keresztül motorozik Kanadán Toronto városától egészen a Brit Kolumbia-ban található Tofinóig, ami a Vancouver-félsziget csücskében fekszik, mégis magával ragadóak.

Ben, a főszereplő, miután rákkal diagnosztizálják, útra kel, hogy megtalálja, amit eddig nem mert megkeresni. Mi nézők is ikonikus és egyedi látványosságok mellett haladhatunk le, miközben drukkolunk Bennek, hogy találja meg azt, amit keres; az élet értelmét. 

Utazás Darjeelingbe (2007)

Wes Anderson filmjeit vagy utálni, vagy imádni lehet. Köztes verzió nincs. Ez a film is megosztóra sikeredett, és minden benne van, ami a rendező különös látásmódjára jellemző. Egy spirituális útnak induló, majd egyre kaotikusabbá történet, amely az amerikai, autós családi kirándulást gondolja újra vonattal Indián keresztül. Fura fazonok, még furább helyzetek, különös és csodálatos tárgyak, színes hátterek, hatalmas hegyek és sivatagok, majd apró, szűk vasúti kabinok és szállodai szobák. Egy furcsa egyveleg, ami után tátva marad a szánk.

Che Guevara: A motoros naplója (2004)

Ebben a filmben az a jó, hogy nem akar több lenni, mint ami: nem propaganda film és nem is áldokumentum, csak egy csodálatos road movie, ami a felvételeken keresztül elmeséli a történetet, hogy hogyan lett Ernesto "Che" Guevara-ból (Gael García Bernal) az, akit a történelemkönyvekből ismerünk.

Az egész egy motoros utazással kezdődött Latin-Amerikán keresztül. A rendező, Walter Salles pedig bemutatta az út legfőbb állomásait – Che memoárját is alapul véve – az Andok hegyi útjaitól kezdve a Machu Picchu szent helyein keresztül a San Pablo-ban található lepra kolóniákig. A film értékét a színészi játékon és az operatőri munkán kívül a fantasztikus zene is emeli. 

Elveszett jelentés (2003)

A Lost in Translation című film két amerikai lassan kibontakozó barátságát mutatja be, miközben próbálnak valahogy túlélni Tokió több milliós városában. A film Sofia Coppola gyönyörű rendezési stílusát követi, ennek ellenére olyan, mint egy hosszú imázsfilm Tokió számára.

A szereplők ugyanis végigküzdik magukat a luxus Park Hyatt hoteltől egészen a neonfényben izzó karaoke bárokig és még azokon túl is. Mindezt úgy, hogy közben nyakig süllyednek az egyedüllétben, pedig mozdulni sem lehet a városban.

Vicky Cristina Barcelona (2008)

Woody Allen filmjei a legtöbb esetben New York-hoz zengenek ódát, egy-két kivételtől eltekintve (pl. Éjfélkor Párizsban), de 2008-ban ugrott egy hatalmasat, és bevetette magát Barcelonába.

A Vicky Cristina Barcelona című film két fiatal nő kalandjait és heves szerelmi afférjait mutatja be, miközben felfedezik Barcelonát, ami végül szintén egy önálló karakterré válik. A város látványosságait, építészeti szépségeit a turisták szemszögéből látjuk, így nem csoda, ha a film vége után elkezdjük nézegetni a legolcsóbb repjegyeket Spanyolország irányába.

Amélie (2001)

Az Amélie csodálatos élete nem maradhatott ki a sorból, mivel Jean-Pierre Jeunet kamerája cukorka színű lencséken keresztül mutatja be Párizst. Így bár a főhősnő, Amélie (Audrey Tautou) nem utazik egyik településről a másikra, minket, nézőket végigkalauzol a városon. Gyalog, biciklivel, motoron, metrón, keresztül a Montmartre kanyargós utcáin. 

A város még egy filmben sem tűnt ennyire álomszerűnek. És valljuk be, a legtöbben pont ezt keressük benne.

Walter Mitty titkos életes (2013)

Ez a film az úgynevezett „wanderlust" (magyarul az útnak indulás vágya) vizuális megtestesülése. A képkockákon egy túlterhelt, állandóan vágyálmokban élő beosztottat követhetünk, aki a híres Life magazinnak dolgozik.

Egyszer azonban felkerekedik egy olyan útra, amilyet még elképzelni sem lehet. Egy elveszett fotókockát keresve Manhattan betonrengetegéből Grönlandra, majd Izlandra jut el, aztán a Himalájába. Az egész film olyan, mint egy hatalmas zenés hirdetés, ami arra csábít, hogy keljünk ki a székünkből, és induljunk végre útnak.

Mielőtt felkel a Nap (1995)

Richard Linklater mozija szinte azonnal kultfilm lett miután megjelent a mozikban. A rendező művészi formává alakította a séta közbeni beszélgetést, és nemcsak egy, hanem három filmen keresztül. Az egész történet egy csöndes, kedves, független filmmel kezdődött, amiben egy veszettül fiatal Ethan Hawke csapja a szelet Julie Delpy-nek, és miközben andalogva sétálnak Bécs lámpafény áztatta macskakövein, az élet értelméről filozofálgatnak.

 A város pedig szép lassan a harmadik szereplővé válik, ahogy Párizs a kilenc évvel későbbi Mielőtt lemegy a Nap című filmben, illetve a görög Messenia az Éjfél előttben.

Best Exotic Marigold Hotel (2011)

Még a történetét sem kellett ismernünk, elég volt egy pillantást vetni a színészi gárdára és a helyszínre, ahol a film játszódott, és mi már el is varázsolódtunk. A történet szerint brit szépkorúak egy csoportja, akik nem szeretnének egy halványkék egyenlepedős öregek otthonába elvonulni, lecsapnak egy hirdetésre, ami Indiáig repíti őket.

A Best Exotic Marigold Hotel Jaipur városában várja a vendégeket, de még nem pont úgy néz ki, mint ahogyan azt fiatal megálmodója a hirdetésben közzétette. A színes, szagos, élettel teli jaipuri utcai jeleneteket többek között Judi Dench, Bill Nighy és Maggie Smith alakítása teszi felejthetetlenné.

Önöknek egészen más utazós filmek a kedvencei? Írják meg, mondják el véleményüket a cikk alatti kommentben!