Ha telefonunk vagy tabletünk üzembehelyezésekor nem vagyunk eléggé résen, a készülék követni fogja, merre járunk épp a nagyvilágban, képeinkhez, posztjainkhoz hozzárendeli a tartózkodási helyünket, akárhol teszünk ki valamit a Facebookra, Instagramra vagy Twitterre.

Ezt hívják geotagnek.  

A National Geographic ennek hátrányairól kanyarított rövid írást. Az ugyanis veszélyes lehet, ha egy közösségi oldalon lévő posztot hirtelen agyonlájkolnak, és persze a geotag miatt egyből tudni lehet, hol van az adott (sokszor rejtett) gyöngyszem. Ebből következik, hogy a turistahadakra nem felkészült, gyenge infrastruktúrával rendelkező helyek állapotán sokat ront a hirtelen megérkező sok látogató.

Így járt a kanadai Bogle Seeds Farm, amiről kikerült pár nagyon szép fotó (hatalmas napraforgómező), majd emiatt ezrek jelentek meg itt, letaposva mindent. Amikor egy nap alatt 7000 látogató jött megcsodálni a látványt, ideiglenesen be kellett zárniuk. A New York állambeli Kaaterskill-vízesés se volt kiépítve, amikor rázúdult a tagek alapján idetalált tömeg. Meg is haltak négyen, miközben fotózni akartak.

Ember tigrisnek farkasa

Egy ettől távolabbi problémáról is ír a NatGeo: Indiában megesett, hogy online orvvadászok (orvhekkerek) betörtek egy indiai vadvédelmi intézet oldalára, hogy megszerezzék egy veszélyeztetett, nyomkövető chippel ellátott tigris tartózkodási helyét. A geotagging más szempontból is veszélyes lehet, pl. családon belüli erőszak áldozatára is rátalálhatnak így.

A lap azt ajánlja, ha tartunk mindezektől, a mai készülékek beállításai között aránylag könnyen megtalálható a funkció, amivel kikapcsolhatjuk a geotaget. Ha létező képekről szednénk le a helymeghatározást, akkor érdemes az Image Optim appot használni, itt le is tölthető. De a legjobb, ha csak óvatosak vagyunk, és odafigyelünk rá, mit osztunk meg magunkról. Hisz a 21. században az adatunk sok pénzt ér.