A hagyományos japán művészet esztétikai ideálját állítja a középpontba egy ezeréves férfieszmény, Gendzsi herceg alakján keresztül a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum új kiállítása. A Gendzsi herceg nyomában - Japán képen és írásban november 26-án nyílik meg.
A Gendzsi monogatari, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének, Muraszakinak a 11. század elején írott műve, a világirodalom egyik legjelentősebb regénye. 54 fejezetben jeleníti meg a herceg életének eseményeit és szerelmi kalandjait, mondta Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója.
A kiállítás az irodalmi szöveg alapján mutatja be mintegy 200 műalkotáson, festményen, fametszeten, lakktárgyon, kerámián és fotográfián keresztül a Heian-kortól indulva Japán szokásvilágát, kultúráját, etikettjét, művészetét és hatását a jelenkori kortárs művészetre, írja az MTI.
Dénes Mirjam, a kiállítás egyik kurátora úgy fogalmazott: "nincs nagyobb megtiszteltetés egy japán gyűjteményben dolgozó muzeológusnak annál, mint hogy a japán kultúra legalapvetőbb szövegéből, a Gendzsi monogatariból készíthet kiállítást".
Mint elmondta, a történet főhőse, Gendzsi herceg igazi életművész, a nők által körülrajongott, érzékeny férfi, akit fejezetről fejezetre újabb és újabb szerelmi kalandok várnak, hol udvarhölgyekkel, hol apja ágyasával, hol legjobb barátja kedvesével bonyolódik egyéjszakás kalandba vagy szerelmi háromszögbe, ezután azonban minden hölgyének sorsát szívén viseli és egész életén keresztül gondoskodik róluk.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat őriz, amely Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, szimbolikus vagy paródiába hajló módon a 17. század végétől napjainkig. A kurátor kiemelte, hogy a kiállítás célja, hogy bemutassa a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, a kép és a szöveg fontosságát egyaránt hangsúlyozva.
A bemutatón tematikus egységekben látható a Gendzsi regényéhez szorosan kapcsolódó korabeli tánc- és színházkultúra, illetve olyan kedvelt időtöltési formákat is megismerhetnek a látogatók, mint a kártya- vagy az úgynevezett illatjáték.
A tárlat különálló teret szentel a regényben is gyakran megjelenő japán költészet egyik kedvelt ötsoros versformájának, a vakának is.
A kiállításhoz számos interaktív gyerekfoglalkozás, irodalmi, művészeti és fotótörténeti előadás is kapcsolódik. Az úgynevezett sétáló tárlatvezetések keretében bemutatkoznak a Gendzsi "bűvöletében" készült gyerekjátékok, lesz előadás a japán nők helyzetéről a Heian-korban és ma, rendeznek japán viselettörténeti bemutatót, de ki lehet majd próbálni a kagyló-, illat- és japán kártyajátékot is.
A tárlat november 26-tól április 17-ig látogatható.