A világ legmagasabb épülete jelenleg a dubaji Burdzs Kalifa, mely 828 méteres magasságával mintegy kétszer olyan magas, mint a budai hegyek. Ez a fantasztikus építészeti alkotás hat éven át épült, külsejét 142 ezer négyzetméternyi üveglap fedi. 

Az Y alaprajzú felhőkarcoló tervezői, az amerikai Skidmore, Owings and Merrill iroda az iszlám építészet számos elemét belefoglalták művükbe, fejet hajtanak például a spirális minaretek hagyománya előtt. A magassági versenyt megnyerni azonban csak úgy tudták, hogy rengeteg kihasználatlan teret terveztek a Kalifa toronyba: a legfelső 244 méter voltaképpen csak csúcsdísz, üresen áll. A maradék 585 méter otthont ad 900 luxuslakásnak, irodáknak és a 304 szobás Armani Hotelnek.

A Kalifa toronyban található a világ legmagasabban levő étterme, a 122. emeleten működő At.mosphere, a 144. emeleten pedig a világ legmagasabban található nightclubja üzemel. A világ legmagasabban található úszómedencéjének címét azonban elbukta: az a hongkongi Ritz-Carlton 118. emeletén van. A 124. emeleten levő kilátóba gyorslifttel juthatunk fel, mely másodpercenként 10 métert tesz meg. A kilátóba a belépők ára felnőtteknek 125 dirham, 12 év alatt 90 dirham.

A torony éppen a világgazdasági válság tetőfokán, 2010-ben készült el, így irodái és lakásai iránt hirtelen megszűnt az érdeklődés. Egy évvel elkészülte után még mindig több mint nyolcszáz apartman állt üresen, az utóbbi években azonban lassan megélénkült a kereslet, jelenleg már csak kétszáz körüli lakás vár gazdára.

Repülőről nézve azt is gondolhatnánk, egy UFO landolt az amerikai Új-Mexikó napégette sivatagában. Közelebbről azonban már látszik, hogy az űrhajó formájú objektum valójában egy hatalmas épület, mégpedig a Spaceport America, az Egyesült Államok egyik űrkikötője. Innét indulnak majd a Virgin Galactic szuborbitális társasutazásai a légkörön kívülre.

Mint már korábban írtuk, a Virgin SpaceShipTwo nevű űrrepülőgépe 110 kilométer magasra emelkedik majd, hogy utasai megtapasztalhassák a súlytalanságot, aztán elegáns ívet leírva siklik vissza a Földre. A mintegy kétórás túrára negyedmillió dollárért (nagyjából 54 millió forint) válthatunk jegyet, és borsos ára ellenére igen népszerű, világszerte már több mint ötszázan fizettek be rá.

A jelenleg is épülő űrkikötőt a jeggyel nem rendelkező turisták is bejárhatják, őket busszal viszik a közeli Truth or Consequences (Mondj igazat, vagy viseld a következményeket) városából, mely 1950-ben vette fel egy népszerű rádiós vetélkedő nevét a reklámérték miatt. A három és fél órás túra felnőtteknek 60, gyerekeknek 30 dollárba kerül, a látogatók betekinthetnek a működő űrkikötő színfalai mögé, még az irányítóközpontba is bejuthatnak. Ezen a reptéren működnek olyan űrrepülési magáncégek, mint a Virgin Galactic, a SpaceX, az UP Aerospace és az Armadillo Aerospace.

Londonban a köznyelv szinte minden új épületre jellegzetes becenevet ragaszt. Így lett Uborka a St Mary Axe utca 30 szám alatti felhőkarcoló, és Sajtreszelő a Leadenhall Building. A Shard (Szilánk) is London Bridge Tower néven kezdte pályafutását, mígnem a Renzo Piano tervező által megálmodott radikális forma ellen tiltakozó műemlékvédelmi hivatal úgy nem hivatkozott rá, mint "a London történelmi szívébe fúródó (üveg)szilánk." A név rajta maradt a 306 méter magas tornyon, melyet már hivatalosan is így hívnak.

Talán a dubaji Kalifa toronyhoz képest 306 méter nem tűnik olyan soknak, de például a hatalmas londoni Szent Pál-székesegyház kupolája, mely egészen 1962-ig a város legmagasabb épületének számított, csak 111 méter magasra emelkedik. Vagy összehasonlíthatjuk a Gellért-heggyel is, amely 139 méterrel magasodik a Duna fölé, tehát a Shard kicsivel magasabb, mint két egymásra rakott Gellért-hegy. Jelenleg ez az EU legmagasabb épülete.

87 emelete közül a legfelső 14 üresen áll, ezek alkotják a csúcsot, a 68-72. szinteken pedig kilátó található. Alatta tizenkét emeleten tíz luxuslakás, majd a közel húsz szintes, idén nyíló Shangri-La Hotel és három étterem, lejjebb pedig irodák. A lakások nagy része még vevőre vár, mivel a 30-50 millió angol fontnyi vételárat senki sem siet kifizetni. A kilátóteraszra 25 font a belépő, 16 év alatt pedig 19 font. Ingyen is vethetünk egy pillantást a panorámára a Shard éttermeiből, ezek azonban 30 emeletnyivel a kilátó alatt találhatók.

Ha azt mondjuk, múzeumépület, a legtöbb embernek az a neoklasszicista, oszlopos forma jut eszébe, mint a Nemzeti Múzeum Pesten, vagy a londoni British Museum. A modern múzeumépítészet azonban egészen különös formákat is bevállal, ilyen például a dallasi Perot Museum, amely óriási betonkockára hasonlít. A természettudományi múzeumnak otthont adó új épület a texasi nagyváros Victory Park városrészében áll, és egy sivatagi táj felett lebegő fura kockára emlékeztet. A sivatagi táj valójában az épület földszinti részének sivatagi növényekkel beültetett, egy hektáros tetőkertje, a kívülről tömörnek tűnő kockát pedig belül hatalmas átrium világítja meg. A múzeumba a belépés felnőtteknek 15, gyerekeknek 10 dollárba kerül.

Kubrick 2001 Űrodüsszeiájában érezheti magát az, aki a párizsi Sur Mesure étteremben vacsorázik. A totálisan monokróm, szemfájdítóan fehér étterem két Michelin-csillaggal is büszkélkedhet: a chef, Thierry Marx a molekuláris gasztronómia egyik sztárja. A Rue Saint-Honorén található Mandarin Oriental luxushotelben található étterem ázsiai hangulatú modern francia konyhát kínál.

A séf műveivel valamennyi érzékszervre igyekszik hatni, ezért burkolták a falakat a festők üres vásznára emlékeztető hófehér leplekbe, megteremtve a környezetet a tökéletes gasztronómiai élményhez. Az ételek színes modern szobrokra emlékeztetnek, minden totális átalakuláson megy át: a krumplipüré henger formájú, a tökfelfújtból készült tornyot gesztenyehab koronázza, és a főtt kagylót is habként tálalják. A hatfogásos vacsoramenü 175 euróba kerül, a hétköznapi ebédmenü 4 fogással 65 euró.

Szingapúrban már a belváros felhőkarcolói is éppen elég futurisztikusak, a tengerparti Gardens by the Bay park ötven méteres "szuperfáival" azonban túltesz az irodaépületeken. A park déli részében található, élő növényekkel borított gigantikus acéltornyok a valódi fák tulajdonságaival bírnak: fotoszintézis helyett napelemekkel termelnek energiát a park világításához, esővizet gyűjtenek a park szökőkútjainak, és a növényházakat is segítenek hűteni és szellőztetni. Amennyiben nincs tériszonyunk, érdemes végigmenni a két Supertree között 22 méter magasban húzódó égi sétányon, melyről fantasztikus kilátás nyílik a parkra és a városra. Ha pedig megéhezünk, az egyik fa tetejében, 50 méter magasan remek kis kávézót találunk.

A parkban két hatalmas növényház is várja a látogatókat, a Virágkupolában száraz, mediterrán klíma uralkodik, a Felhőerdőben pedig nedves, hűvös magashegyi az időjárás. A több mint egy hektáros Virágkupola alatt viruló kertekben kaktuszok, majomkenyérfák, eukaliptuszok és pálmafák állnak. Idén áprilisban pedig Ázsiában ritka látványossággal várják itt a látogatókat: a Hollandia által inspirált időszaki látványosságban 50 ezer tulipán virágzik olyan modellházacskák és szélmalmok között, mint amilyeneket a híres holland Madurodamban látni.

A Felhőerdő közepén egy 42 méter magas "hegy" áll, melyen Délkelet-Ázsiában. Közép- és Dél-Amerikában és Új-Zélandon honos magashegyi növények élnek, köztük páfrányok, orchideák és broméliák. A hegy oldalából pedig a világ legnagyobb beltéri vízesése fakad. Szingapúr egyik legnépszerűbb látványosságát bárki ingyen megtekintheti: a parkba szabad a belépés. Csak az üvegházakba és az égi sétaútra kell belépőjegyet váltani. Így már csak egy repülőjegyre lesz szükségünk, és mehetünk szuperfákat nézni.