A francia fiatalok már ki tudják mondani, hogy mézes ágyas meggy, és hogy egészségedre. A magyar pálinkának azonban nincs turisztikai jelentősége, mint azt megtudtuk a Rézangyal egyik alapítójától, aki épp a törkölypálinka hazai népszerűsítését tartja fontosnak. Szemtelen sorozattal az előítéletek ellen.
"Nagyon jó szőlő- és törkölypálinkák léteznek Magyarországon, de valljuk be, ezek nem túl sikeresek. Az emberek még mindig úgy gondolnak rájuk, mint a borkészítés melléktermékére, amit a présből kivesznek, félredobnak és esetleg valaki pálinkát főz belőlük. Ez azonban nincs így" - állítja Maros Róbert, a Rézangyal pálinkaház egyik alapítója egy új és sajátos törkölysorozat bemutató sajtótájékoztatóján.
Szembemenni a korábbi gyakorlattal
A 2005 óta létező márka most látta elérkezettnek az időt, hogy népszerűsíteni kezdjék a szerintük méltatlanul háttérbe szorított pálinkafajtát, de ezzel nem a pálinkaértő keveseket szerették volna megcélozni.
Mint ahogy Maros Róbert elmondta, választhatták volna azt a marketingstratégiát, hogy készítenek fajtaszelektált, dűlőszelektált, borász-szelektált szőlőpárlatokat, trendi palackba töltik, és bársonyos meghívókat küldenek körbe az újságíróknak egy kóstolóra, ahol Bock József villányi sztárborász egész testével és lényével képviseli az ügyet. "Úgy döntöttünk, szembemegyünk ezzel a gyakorlattal."
Fura arcok vibrátorral
A múlt heti törkölykóstoló valóban szokatlanra sikerült. Az Egykettő Fröccsliget és Borbisztró új sörsöntése körül néhány négyzetméteren egy ázsiai népsűrűségű rendezvény kezdődött, ahol a borbárokban, pálinkaházakban és romkocsmákban terjesztett, Szemtelennek keresztelt sorozatot ismerhettük meg. A négyfajta pálinkát, a 40-est, 50-est, 60-ast és 70-est egy-egy fiktív karakterrel személyesítették meg, akiknek külön, nyelvtörő életrajzot állítottak össze, hogy viccesebbek legyenek. Az arcok idővel cserélődnek majd.
A kezdő széria karaktereinek az életre keltéséhez igyekeztek az alkoholfoknak megfelelő korú férfiakat választani, ez csak nagyjából sikerült, de a söntés mögötti műsoruk jó volt. A 40-es Fogs Orbán palackjában Irsai Szőlő Pálinkával és műfogsorával igyekezett feltűnést kelteni, az 50-es Üzlet M. Bertold csak akkor töltött a Borpárlatból, ha a vendége megverte kő-papír-ollóban, a 60-as Mindigál László egy rózsaszín, elemes vibrátorral hadonászott mindazok előtt, akik a Cserszegi Fűszeres Szőlőért álltak sorba. A 70-es Papifa Szaniszlónak maradt a laposüveg, mint látványelem, ám Vörös Törköly Pálinkája a szerkesztőségünk véleménye szerint mindent vitt.
Ez a pálinka parfüm helyett sem rossz
Miután azt a stratégiai hibát követtük el, hogy a legjobb pálinkával kezdtük a kóstolást, muszáj volt a végén egy kilépőre még visszatérni a 70-esre. Abban laikus kóstoló csapatunkkal egyetértettünk, hogy a 40-es gyümölcsös, könnyed, illatos, mint ahogyan azt egy irsaitól elvárhatjuk. Parfüm helyett sem rossz, ha buliba készülünk. A 50-es meglepetése, hogy illata a finomfőzelékre emlékeztet bennünket, de inkább a répa tűnik fel, nem annyira a borsó. A 60-as pedig lágy, nincs alkohol utóíze, ízében és utóízében is finoman érezhető a szőlő.
A kedvencünk a legpálinkásabb törkölypálinka lett. A 70-es finom, gyümölcs zamatú, érezhetően barikolt pálinka, talán még a mézespárlatokhoz szokott közönségnek is befogadható. Amikor a pálinkafogyasztás hazai trendjeire tértünk rá a beszélgetésünkben Maros Róberttel, ő is a mézespálinka-dilemmával kezdte. Bár a mézes párlatok voltaképpen nem pálinkák. A pálinkatörvény szerint csak a 100 százalék gyümölcsből készült párlat tekinthető pálinkának, amely adalékanyagot, például mézet nem tartalmaz.
Nem az a jó, ami erősebb
"Magyarországon 7-8 éve indult el a pálinkázás hulláma, de egy gin tonic, vagy mojito után hirtelen nagy váltás lett volna a pálinka, azt mondták volna, hogy büdös és erős. Elkezdtek tehát mézes ágyas meggyet és más, mézes párlatokat inni. Szerencsére sokan vannak, akik nem ragadtak le itt, hanem megkóstolták a szilvát, barackot, és a fesztiválokon almapálinka-köröket tesztnek."
Hungarikumunk átlagos szeszfoka 40-50-es, és az ügyvezető tapasztalatai szerint az ennél magasabb fokú italok már kevésbé népszerűek - nem is az a cél, hogy minél erősebbek legyenek.
Magyarországon hat olyan tájegység található, ahonnan eredetvédett pálinkák származnak. A szatmári szilvapálinkát évszázadok óta főzik, a kecskeméti barackpálinka a jellegzetes, helyi kajsziból készül, a szabolcsi almapálinkát hagyományosan réz kisüstön párolják le. A gönci barackpálinka alapja szintén a kajszi, az újfehértói meggypálinka pedig a legújabb fajta az eredetvédett pálinkák körében.
A franciák ki tudják mondani, hogy egészségedre
Habár a prémium kategóriás pálinka marketingje erősödik, magának az italnak például turizmus szempontjából nincs nagy jelentősége. Kevesen vannak, akik a pálinkafesztiválok miatt harminc kilométernél többet hajlandók autózni. A budapestieket is leginkább a gyulai, vagy a panyolai fesztivál érdekli.
Pálinkaexport gyakorlatilag nincs, és az ügyvezető szerint a hatodik kerületi angol, ír, és holland buliturizmusban a romkocsmák jelentik a fő vonzerőt, önmagukban az italaink miatt nem utaznának ide. "Persze, ha itt vannak, szívesen pálinkáznak. 2012-ben a Szigeten a mínusz 3. napon voltak vagy ötszázan. A külföldieket végigkínáltuk pálinkával, csináltunk nekik egy welcome drinket. Akkor hallottuk, hogy a franciák már megtanulták és ki tudják mondani, hogy 'mézes ágyas megy', és hogy egészségedre."
A bérfőzés jó üzlet
A magyarok azonban nemcsak a boltban vásárolják a pálinkát, jellemző a magán- és bérfőzés is. 2011-ben a korábbi évhez képest 27 százalékkal nőtt a bérfőzetett pálinka mennyisége, akkor az ország szeszfőzdéiben összesen 4,52 millió hektoliterfok pálinkát állítottak elő. A magyar pálinkák egyre sikeresebbek a nemzetközi szakmai versenyeken is. A 2012-es ausztriai Destillatáról a hazai főzdék 142 éremmel tértek haza, a legtöbbel az Agárdi Pálinkafőzde. Második helyen a Vitalis és a Pap és Pap kft, a harmadik helyen pedig a Gyulai Pálinka Manufaktúra végzett elismerései számával.
Ami a törkölypálinkákat illeti, valamikor ez volt a leggyakoribb pálinkafajta. Az 50-es években például a pálinkák 30 százalékának alapanyaga a szőlőtörköly volt, de később vesztett a jelentőségéből. Maros Róbert szerint itthon az előítéletek miatt hanyagoljuk.
Törköllyel dolgozni nem egyszerű
"Az átkosban almából és törkölyből készítettek szeszt, nagyon rossz minőségben. Be kell látni, hogy a törköllyel dolgozni nem egyszerű. Például vigyázni kell arra, hogy amikor kikerül a présből, azonnal oxidálódni, erjedni kezd, és ha ez az erjedés nem megfelelő keretek mentén megy végbe, abból csak rossz párlat lehet.
Ahogy lejön a présből, azonnal el kell vonni tőle az oxigént, ezt legtöbbször úgy csinálják, hogy víz alá nyomják, vagy vákuumos zsákokba teszik, és a főzdében megfelelő hőmérsékleten és élesztőkkel kezdik erjeszteni. A törköly sokoldalú, lehet barikolni, hordóban érlelni, hogy plusz ízélményeket kapjon. Sok főzde nagyon jó minőségű törkölypálinkákat készít, csak az emberek még nem hiszik el. "