Pár hónap múlva lesz kilencven éve, hogy megnyitották a főváros egykori hidroplán-kikötőjét. Akkoriban Junkers hidroplánok parkoltak a Dunán egy pontonon a Ferencz József, ma Szabadság híd déli oldalán, a jegyárusítás pedig a közeli Gellért szálló recepcióján történt.

Luxusdizájn nyitott pilótafülkével

A Junkers F-13 alumínium hullámlemezekkel borított, a világ első teljesen fémépítésű modern repülőgépe volt, szárazföldön kerekes futóművekkel, vizen úszótalpakkal üzemeltették. Egy futóműves példánya a sikertelen királypuccs szállítóeszközeként megtekinthető a Közlekedési Múzeumban. Zárt kabinjában négy felnőtt fért el kényelmesen. A korszak luxusdizájnját jól mutatja, hogy a kabin előtt a pilótafülke nyitott volt, mint kezdetben a sofőrülések az országúti limuzinokban. Rövid repülésekre az egyik pilóta helyére néha beengedtek utasokat is.

A hidroplán-kikötő 1923 tavaszán nyílt meg, hangulatáról idézzük az Est délutáni napilap akkori tudósítását. „A Dunának pár napja új szenzációja van. Ezüst madarak repülnek felette. A Ferencz József híd és a Műegyetem előtti Duna-part feketéllik a kíváncsiaktól."

Sétarepülés 5000 korona, egy kiló szalonna 1200

Minden délután – vasárnap egész nap – indultak a sétarepülőgépek, hogy a közönség hozzászokjon az addig ismeretlen légi utazáshoz. A Duna feletti sétarepülések 15-20 percesek voltak a Gellért szálló – Szabadság hegy – Rózsadomb – Rákos – Soroksár – Gellért szálló útvonalon. Egy jegy ötezer koronába került akkor, amikor egy kiló szalonnáért 1200 koronát fizettek. A cég pedig az esetleges balesetekből eredő károkat a jegyen teljesen kizárta.

Az első baleset viszonylag gyorsan bekövetkezett. 1923. május első vasárnapján Mandl Samu régiségkereskedő, ki feleségével, menyével és Hugó nevű fiával repült, meghalt akkor, amikor a gép a Csepel sziget felett egy forduló közben sebességét elvesztve a földbe fúródott.

Nagy divat lett légi taxizni

A balesetet az úri közönség gyorsan feledte, sőt a sétarepülések mellett sikk lett az év nyarán a Junkersekkel a Balatonra légi taxizni. A társaság kiterjesztette a repüléseket a Duna vonalára egészen Bécsig, majd később Münchenig, de repültek alkalmilag Szentendrére, Esztergomba, és rendelésre máshová is. A bécsi járat reggel indult és este jött vissza, üzletemberek, kormánytisztviselők vagy az új divat iránt érdeklődő úriasszonyok gyorsan a császárvárosba repülhettek vele.

Mélyebben érdekli a téma? A Repülni JÓ Füzetek 2013/2 számában, Hidroplánok a Dunán és a Balatonon című írásában további érdekességeket tudhat meg a hidroplánokról.

Szöveg: Dr. Varga Sándor, a hidroplánblogger