Azok az idők már rég elmúltak, mikor az embernek az utazásról hazatérve a fotókidolgozásra kellett várakoznia, hogy aztán egy kötegnyi fénykép végigmutogatásával szórakoztassa – vagy untassa halálra – barátait és családtagjait. Az okostelefonoknak, és a közösségi médiának köszönhetően valós időben követhetjük végig ismerőseink utazásait a reptéri becsekkolástól, a hotelszobába toppanáson át a vacsora kinézetéig. Már ha azok a (néha igen fárasztó) típusok, akik mindent megosztanak boldoggal-boldogtalannal. Miért tapadnak a telefonjukra és a Facebookra az emberek ahelyett, hogy hús-vér utastársaikra figyelnének? – ennek járt utána a CNN.com.

Velünk utazik az összes ismerős

„Azért osztok meg képeket az ismerőseimmel és a követőimmel, hátha ők is kedvet kapnak az utazáshoz. Ez egy jó módja annak, hogy megmutassam az embereknek, hogy milyen menő vagy érdekes az adott város, ahol éppen járok" – nyilatkozta a CNN.com-nak a 26 éves Radle. Egy másik, utazás közben is aktívan megosztó olvasó e-mailt küldött a portálnak. „Ha úton vagyok, Instagramot és Twittert használok, hogy az összes apró részletet dokumentáljam, főleg, hogy mit eszem, és milyen furcsa dolgokat látok. De szoktam rövid YouTube videókat is megosztani, például arról, ahogyan Buenos Airesben bicajozom, vagy amint arról elmélkedem, miért gyűlölöm a dél-amerikai szalvétákat" – írta Clement (29). Sőt, amikor hazaért, teljes albumokat is megoszt Facebookon, Flickr-en, és a Pinteresten is megemlékezik utazásáról. Bár általában pozitív visszajelzéseket kap, tisztában van vele, hogy néhány ember számára túlzás, amit csinál.

„Amikor nyaralni, vagy kirándulni indulunk és folyamatosan posztolunk a közösségi oldalakon, olyan, mintha magunkkal vittük volna az internetes ismerőseinket is. Velük töltjük az időnket, és nekik készítjük a fotókat akkor is, ha hús-vér valójukban nincsenek velünk" – nyilatkozza a cikkben Karen Cerulo, a Rutgers Egyetem szociológia professzora. Az viszont már egy más kérdés, hogy a facebookos barátaink – és azok, akiket valljuk be, alig ismerünk – vajon tényleg szeretnének virtuálisan velünk vakációzni? Nem hagyjuk ki az utazás legszebb pillanatait pont azzal, hogy ezeknek az embereknek posztolunk szakadatlan?

Ötszáz kép ugyanarról a naplementéről

Bár én általában csak egy jól sikerült képet szoktam még az utazás közben megosztani Facebookon, hazatérve egy jókora albummal is megörvendeztetem az ismerőseimet. Akit érdekel, megnézi, akit nem, nem kattint rá. Sokan gondolkodnak hasonlóan, ám ebben az esetben is érdemes ügyelni arra, hogy bár a technika lehetővé teszi, hogy akár ötszáz képet is rázúdíthassunk a nagyvilágra, mi mégse tegyük ezt. „A tájképek viszonylag gyorsan borzasztó egyhangúvá tudnak válni. Egy idő után az ember már abban sem biztos, hogy nem kezdte-e véletlenül elölről az albumot, vagy tényleg kétszáz képet osztott meg valaki ugyanarról a tengerparti naplementéről" – nyilatkozta a CNN.com-nak egy Wei Tchou nevű diáklány, aki egyébként szereti a barátai utazós fotóit, de csak azokat, amiken ők maguk is rajta vannak.

„Manapság annyira egyszerű feltöltögetni a képeinket, hogy egyes turisták több száz fotót is képesek megosztani egyetlen útról. Pedig senki sem akarja képek tucatjait végignézni, hogy megtalálja azt a párat, ami tényleg csodásan sikerült. Nem szerkesztjük már meg annyira a mondanivalónkat, megosztanivalónkat, mint korábban. Pedig szükség lenne rá" – magyarázta Joanne Cantor, a Wisconsini Egyetem kommunikációtanára. A CNN.com azt üzeni azoknak, akik tömegével osztják meg képeiket a közösségi oldalakon, hogy bár a gyerekük nagyon ügyesen épít homokvárat, a tányérjukon lévő paella pedig ínycsiklandóan néz ki, de vegyék már észre, hogy a családjuk, vagy a barátaik vannak ott velük azon a tengerparton, nem az internetes közösségük.

Mások szerint nem is azért osztanak meg az emberek képeket, hogy a facebookos barátaikat közel érezzék magukhoz külföldön is, hanem hogy felvágjanak előttük. „Ha valakinek csodálatos élete van, akkor az ismerősei ezt tudják is róla, nem kell minduntalan az arcukba tolni. Aki viszont az erőltetetten beállított nyaralós fotóinak tömkelegével akarja elhitetni a többiekkel, hogy milyen remekül érzi magát, az elég szánalmas" – mondja Dara Frize, háromgyerekes anyuka. Szakértők szerint ezek az emberek nagyon érzékenyek a róluk kialakult képre, és ezt próbálják nagy erőkkel fenntartani, még akkor is, amikor éppen pihenniük kéne.

Találjuk meg az egyensúlyt

„A fényképezőgép vagy a telefon kijelzője eltávolítja az embereket a nyaralás valódi élményeitől" – magyarázza Joanne Cantor, a már idézett kommunikációs szakember. A vakáció korábban arról szólt, hogy a családok, barátok távol a munkától és iskolától együtt tölthessenek egy kis időt, és valóban odafigyelhessenek egymásra. Ha a szülők folyamatosan a munkájukon idegeskednek, válaszolnak a céges e-mailekre, a gyerekek pedig a barátaikkal csetelnek és közösségi oldalakra posztolnak, a valódi közös élményből semmi sem marad. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne csináljunk fotókat, és ne tudassuk az ismerőseinkkel, hogy minden rendben van velünk, de az online és offline életünk közötti egyensúlyt nem árt megtalálni az utazás során is.

 Rontották már el a nyaralását a kezükben folyamatosan okostelefont szorongató útitársai? Vagy Ön kergette őrületbe a többieket? Esetleg pont, hogy hozzáadott az út élményeihez, hogy azok is „ott voltak" Önnel, akik csak a közösségi oldalakon látták a fényképeit? Írja meg nekünk, és szavazzon, melyik típusba tartozik!