Jelenleg világszerte közel 200 városban, az európai fővárosok zömében működik közbringa-rendszer, amely hamarosan Budapesten is elérhetővé válik.

Az első közbringa-hálózatot még a hatvanas években vezették be Amszterdamban: a városban fehérre mázolt közbiciklik várták kölcsönzőiket, akik mindenféle regisztráció vagy fizetés nélkül, bizalmi alapon használhatták a városban valahol felszedett, azonosító nélküli kerékpárokat, amelyeket később a város egy másik pontján otthagytak. Ez a rendszer azonban sok lopáshoz és rongáláshoz vezetett, így pár hónap után be kellett szüntetni – ezért a közbringa-hálózatok későbbi generációi már igyekeztek megelőzni ezeket a problémákat, írja az Európa Pont blogja.

A második legszabadabb rendszer – amelyet például Koppenhágában is használnak – az érmével működő kerékpár: hasonlóképpen a nagy üzletek bevásárlókocsijaihoz, egy átszámítva pár száz forintos (20 dán koronás) pénzérmével tudjuk elhozni a kerékpárt a tárolóból, és amikor megint leadjuk, visszakapjuk az érmét.

A koppenhágai turistáknak nagy könnyebbséget jelent ez a lehetőség: az amúgy is biciklibarát dán fővárost így mindenféle regisztráció vagy letét nélkül bejárhatjuk két keréken. A rendszer azonban sérülékeny, hiszen a bringákat letét híján bárki ellophatja - igaz, teli kerekükről és sajátos vázszerkezetükről könnyen felismerhetőek. Más skandináv országokhoz hasonlóan Dániában is csak áprilistól novemberig vannak az utcán a közbringák, aki télen is tekerni akar, saját géppel teheti. A koppenhágai bringázásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Ma a legtöbb városban a közbringa használatát valamilyen regisztrációhoz vagy letéthez kapcsolják, írja az Európa Pont blogja. Így, ha bármi baja történne a bicajnak, pontosan be tudja azonosítani az üzemeltető, hogy ki használta azt az adott időpontban. A kerékpárt általában meghatározott ideig lehet csak egyhuzamban használni, és többnyire csak a város belső kerületeiben vannak parkolók.

Londonban például egy napra 1 fontba kerül a regisztrációs díj, és ha 30 percnél rövidebb utakat teszünk, akkor ingyen használhatjuk a polgármester után Boris Bike becenévre keresztelt kék bringákat (hivatalosan: Barclays Cycle Hire). Kölcsönzéshez elég egy bankkártya, de a régebbi, mágnescsíkos kártyákat nem fogadják el a terminálok, csak a chipkártyákat. Bécsben az első óra ingyenes, és nincs napidíj.

Ezeket a hálózatokat jellemzően a városi önkormányzatok / közlekedési vállalatok és magáncégek közösen üzemeltetik. Ilyen rendszer működik a legtöbb közbringa-hálózatot fenntartó városban: ezzel találkozhatunk például Bécsben, Brüsszelben, Berlinben, Stockholmban vagy épp Párizsban – itt működik a legnagyobb európai közbringa-hálózat, a Vé'lib több mint 20 000 kerékpárral. Párizsban is a londonihoz hasonló a rendszer: az egy napos regisztráció 1,7 euróba kerül, a félóránál rövidebb utak pedig ingyenesek.

Németországban a Deutsche Bahn vasúttársaság kínál több nagyvárosban is percenként 8 eurocentért bérelhető bringákat, melyek egy napra 15 euróba kerülnek (bérletes utasaiknak csak 9 euróba). Stuttgartban és Hamburgban az első félóra ingyenes, fizetni és regisztrálni a terminálokon található telefonszám felhívásával lehet.

Hamarosan Budapesten is megjelennek az első közbringák – a közönségszavazás során „BuBi"-ra (Budapest Bicikli) keresztelt hálózat várhatóan 2013 elején indul, a hálózatban Budapest belső kilenc kerületében, 74 gyűjtőállomásról több mint 1000 kerékpár lesz elérhető, írja az Európa Pont blogja.

Az előkészületek jelenleg is zajlanak, a tervek szerint a regisztrált és alkalmi BuBi használók a nap 24 órájában, a hét minden napján, egész évben igénybe vehetik majd a bringákat. Igyekeznek rövid utazásra motiválni a kerékpárosokat: a rövid út olcsó vagy akár ingyenes lesz, a hosszabb drágább, a kerékpár pedig letehető az egymástól körülbelül 200 méteres távolságra elhelyezett állomások bármelyikén. A biciklik használatáért az első 30 percben nem kell majd fizetni.