Hogy felhívja a figyelmet az Északi-sarkon végbemenő klímaváltozás- és a globális felmelegedés veszélyeire, ami többek között hatással van a jegesmedvék életére és élőhelyére is, a Polar Bears International nevű fajmegőrzési csoport életre hívta a jegesmedvék világnapját, és az időpontját február 27-re tette. Ebből következik, hogy mára összegyűjtöttünk 15 olyan érdekességet a jegesmedvékről, amelyeket ritkábban hangoztatnak. Íme!
Mit lehet tudni a jegesmedvéről?
- Életének jelentős részét a sarki tengerek összefüggő jegén tölti, nem lép a szárazföldre.
- Bár magányos állat, de a bőséges táplálékforrás nagy távolságokról akár több tucatnyi állatot is egy helyre vonzhat.
- A nőstények hóba ásott üregben, november és január között hozzák világra bocsaikat, általában kettőt. A születésükkor még csak patkányméretűek és vakon jönnek a világra. Két éves korukig az anyjukkal maradnak.
- A jegesmedvék bundája fehér színű, de nyáron a napsugárzás miatt sárgás árnyalatot ölt.
- A medvék között a legjobb úszóknak számítanak.
- Gyakran állnak két lábra, ilyenkor kettőméteresre is felmagasodhatnak.
- Állati eredetű táplálékot főként húst és halat fogyasztanak, ezt "zsírevő" táplálkozásnak is mondják.
És mi az, amit eddig nem sejtettünk róluk?
Azt már említettük, hogy a medvék között a legjobb úszóknak számítanak, de azt nem, hogy kiérdemelték a vízi emlős megnevezést, mivel életük nagy részét a jégtáblák között úszkálva, és fókákra vadászva töltik. Tudományos nevük is ez: Ursus maritimus, ami annyit tesz, vízi medve.
Emellett azonban ők számítanak a legnagyobb szárazföldi ragadozónak is. Érdekesség, hogy ha nagyvadakra, ragadozókra gondolunk akkor az afrikai kontinensen bömbölő oroszlánjai jutnak először az eszünkbe, pedig a Sarkvidék szafaria viszi a prímet a jegesmedvével. Egy hím állat a 700 kilpogrammot is elérheti, és ha feláll a hátsó lábaira 2 méteres is lehet. Őt követi a grizzly medve.
A jegesmedve orra egy igazi csodatévő, szerves szerkentyű. Más medvéktől eltérően, a jegesmedvének hosszított pofája van, így az orra tökéletesen alkalmazkodott a dermesztő hideghez. A medve orrán át beszívott levegő ugyanis felmelegszik, mielőtt a tüdőbe érne. Ezen kívül a zsákmány szagát akár egy kilométer távolsgából is megérzi, még a jég alatt is.
Érdekes tény még, hogy a hiedelmekkel és bájos reklámfilmekkel ellentétben a jegesmedve nem találkozott még pingvinnel. Jegesmedvék csak az Északi-Sarkkörön élnek, míg a pingvinek az Antarktisz vidékén.
És ha már a magyarázatoknál tartunk, azt is megtudtuk a Destinationnunavut.ca listájából, hogy az Arctic és az Antarctica a jegesmedvéről kapta a nevét, és nem fordítva. A görög arktikos szó az alap, ebből alakult ki az arktos (medve), majd az Arctic. Vagyis az Antarctica annyit tesz "nincs medve".
Egy éve, a világnap alkalmából, személyesen kint jártunk a Fővárosi Állat- és Növénykertben és megnéztük Taikot, aki 2020 novemberében érkezett Franciaországból hazánkba. A jegesmedvékről ott a helyszínen, Gáll Franciska kolléganőnk beszélgetett Hanga Zoltánnal, az Állatkert szóvívőjével. Nézzétek meg a videót, sok érdekességet megtudhattok még az óriási, világnapot ünneplő fehér medvékről.