Fára mászás a nagyinál, pancsolás a Balatonban, biciklizés a haverokkal a játszótéren – a legtöbb felnőtt ma még így emlékszik vissza a gyermekkori szünidők élményeire, a mai fiatalok számára azonban leginkább a televíziók, a tabletek és a játékkonzolok előtt töltött órák számítanak szórakoztató kikapcsolódásnak.
Nemrég írtunk arról, hogy miként tudjuk megvédeni online adatinkat, ha utazunk. Akár belföldön, akár külföldön indulunk útnak, általában kötünk utasbiztosítást, de megfeledkezünk arról, hogy a rólunk elérhető online adatok és információk védelméről is gondoskodjunk. Így védd az adataidat, ha külföldi nyaralást tervezel! című cikkünkben, a Systemfarmer cég segítségével megannyi lehetőséget említettünk.
Most pedig a gyerekek vakáció alatti online és offline lehetőségeiről osztunk meg néhány gondolatot, mert akár utazunk, akár otthon vagyunk, nem egészséges, ha folyton a neten lógnak, de teljesen letiltani sem kell őket róla.
A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okoseszközöket naponta, de már az öt év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség. A következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézségek, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek.
Digitális eszközökkel a kezükben jönnek világra
Kis túlzással a gyerekek egészen kis koruktól fogva körül vannak véve a képernyőkkel, mobiltelefonokkal és tabletekkel, melyek nem csupán egyszerű tárgyakként szerepelnek az életükben – a szüleik nap mint nap, akaratlanul is „bemutatják" használatukat. A kütyük a kicsik és a tizenévesek számára ma már a szórakozás és kikapcsolódás elsőszámú forrásait jelentik, melyek meghatározzák hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a világhoz, ráadásul a pandémia és a lezárások még inkább kiélezték a digitális kitettségüket: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő módon már a 2 év alattiak 75%-a is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne.
Persze mindez kapóra jön az elfoglalt szülőknek – főként a nyári szünetben, amikor hirtelen megnő a strukturálatlan szabadidő mértéke a gyerekek életében –, a túlzott kütyühasználat azonban komoly veszélyeket rejthet magában.
Hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a nyári szünet maradékában valamiféle egyensúlyt teremtsünk az aktív nyári kikapcsolódás és a kütyühasználat között, milyen betartható és észszerű szabályokat hozzunk szülőkként, azzal kapcsolatban Hortobágyi Ágoston digitális stratéga adott tanácsokat.
Aranyszabályok szülőknek – így szabjunk határt a kütyühasználatnak
Az elhatározás természetesen szinte minden szülőben megvan, hogy gyermekét az egészségesebb képernyőhasználat felé terelgesse, azonban aki tett már erre kísérletet, pontosan tudja, hogy nem egyszerű vállalkozás. Mégis, hogyan tudunk hatni a kicsikre, milyen szabályokat érdemes felállítani a mindennapokban? Hortobágyi Ágoston szerint az alábbi tippek mindenkinek segítségünkre lehetnek:
1. A jó példa ragadós
Talán már-már banálisan hangzik, de a változások mindig a szülőkkel kezdődnek. Ahhoz, hogy támogassuk gyermekünket a digitális függőség leküzdésében, meg kell mutatnunk saját elkötelezettségünket. Nyúljunk tudatosan kevesebbszer a mobilunkhoz, ne használjuk háttérzajként a televíziót és a közös családi étkezésekből is zárjunk ki minden okoseszközt.
2. Kell egy kis kikapcs
A szakértők szerint az összesített kütyühasználattal szemben sokkal fontosabb arra figyelni, hogy egyhuzamban mennyit vannak a kicsik a képernyők előtt. Iktassunk be tudatosan a szüneteket: 10 év alattiaknak írjunk elő egyórás kikapcsot minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után tartassunk pihenőt.
3. Alvás előtt szigorúan tilos
Jól ismerjük már az okoseszközökből áradó kék fény káros hatásait az éjszakai regenerációnkra, de minden hiába, mindannyian szeretjük még az ágyban is nyomkodni a mobilunkat. A legjobbat akkor tesszük, ha minden elektronikus eszközt száműzünk a hálószobából és 60 perccel lefekvés előtt már semennyi képernyőidőt nem engedélyezünk – különösen fontos ez a fejlődésben lévő szervezet számára.
4. Meg kell tanulni unatkozni
A digitális kütyükből soha nem tapasztalt mennyiségű információ és impulzus árad, ennek köszönhetően a mai gyerekek egyszerűen nem is ismerik az unatkozás fogalmát. Higgyük el, hogy ha egy kicsit a stimuláló okoseszközök nélkül hagyjuk a gyerekeket, szépen lassan megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt. Jöhetnek a sportok, kártyázás vagy rajzolgatás, bunkerépítés párnákból vagy akár egy az életkoruknak megfelelő olvasmány is.
5. Pont egy app segít?
Természetesen ma már lehetőségünk van olyan alkalmazásokat telepíteni a kicsik mobiljára vagy tabletjére, melynek segítségével beállíthatjuk és megszabhatjuk, mennyi időt tölthetnek az okoseszközükkel. Ezen kívül letölthetünk nekik olyan programokat is, melyekkel nem csupán szórakozni, de közben tanulni is tudnak: a logikai- vagy memóriajátékok még akár hatékony szövetségeseink is lehetnek.
+1. Kommunikáció a kulcs
Talán a legfontosabb jótanács ebben az esetben is a nyílt és őszinte kommunikáció gyermek és szülő között. Magyarázzuk el a kicsiknek, miért nem jó ötlet sok időt tölteniük a képernyők előtt, érdeklődjünk, hogy mivel szeretnek foglalkozni az online térben és a rájuk leselkedő veszélyekre is hívjuk fel a figyelmet. Ha esetleg „csaláson" kapnának minket, ne tagadjuk, inkább ismerjük be, hogy megszegtük a saját magunk által állított szabályokat, de tanuljunk a hibánkból. Senki sem tökéletes, de a gyerekkel szövetségben egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életet alakíthatunk ki a digitális korban is.