János Vitéz nyomában

Petőfi Sándor hősének történetén generációk nőttek fel. Sok családban simán becsúszott a mesekönyvek közé, mert egyszerre kalandos, fordulatos, izgalmas és romantikus. Küzd benne a jó a rosszal, akad sárkány és tündér, ragyogó karriert befutó parasztlegény és happy end, szóval minden együtt van, ami egy magával ragadó történethez kell. Az meg természetes, hogy egészen szépséges nyelvezettel lett megírva. Animációs film is készült belőle a 70-es évek elején – aminek a zenéjét imádtuk gyerekként is –, de a könyv- és a moziélmény mellett is simán elfér egy újabb dimenzió: ez lett a János Vitéz Látogatóközpont Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában.

Az 1845-ből származó, egykori evangélikus lelkészlakban rendezték be a kiállítást, ami valójában egy labirintus. A látogatók ezen az útvonalon járják be a János Vitéz történetét. A kiállítás hangulatához nemcsak a kacskaringós elrendezés járul, hanem az is, ahogy kitalálói a fény- és hanghatásokkal játszanak. Az élmény interaktív, mivel az alkalmi kalandoroknak különböző próbákon kell részt venniük, így valójában a történet szereplőjévé válnak. Ezt a fontosabb fordulatoknál ráadásként szimulátorok, installációk és multimédiás eszközök is segítik.

Ahol a mai napig készülnek játékok

Első látásra megtetszett nekünk a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, és nemcsak azért, mert itt egy helyen vannak a régi, kész és még készülő játékok, hanem azért is, mert látszik, hogy itt komolyan terveznek a jövővel is – az állandó kiállítás például 2019-től egészen 2050 januárjáig tart a kiírás szerint.

Mivel itt tényleg halomban állnak a játékok, egészen el lehet veszni a kínálatban, melyben a régi gyerekkönyvektől és bűvészkellékektől kezdve, a világ minden tájáról származó népi játékokon át, egészen a filmekig és a fényjátékokig nagyon-nagyon sok látnivaló van. És a régi alatt azt értjük, hogy tényleg régi. A múzeum központi helyén áll például a sziget-vitrin, amiben több ezer éves cserépjátékok pihennek, de vannak jellegzetes vásári játékok, vasútmodellek és több száz éves kirakójátékok is.

Ehhez ráadásként pedig még ott van a műhely is, ahol maguk a gyerekek (és a felnőttek) készíthetnek gyékénytutajt vagy épp papírsárkányt. Ez a Szóraka Tanoda, ahol egyszerre maximum 10-15 ember alkot együtt, így kényelmes és barátságos légkörben készülhetnek a kézműves alkotások. Ezen kívül vannak múzempedagógiai foglalkozások is, ahova óvodás, iskolás és akár felnőtt csoportokat is várnak egy kis közös játékkészítésre.

Hol volt, hol nem volt...

...volt egyszer a Mesemúzeum Budapest közepén a Döbrentei utcában, melynek ötlete még Kányádi Sándortól származott. A Duna-part közelében lévő múzeum igazi mesebirodalom, melynek minden szegletét úgy alakították ki, hogy a látogató azt érezze, valóban körbeveszi a csodavilág. A mosdó varázstükröt rejt, a kert közepén égig ér a fa, a termekben meseút vezet.

Maga a múzeum három különböző egységből áll. Az állandó kiállítás címe „Magyar tündérmese világa", melyet próbatételek teljesítésével lehet végigjárni. Eleve nem rossz a kiindulópont sem: az Üveghegytől indul a móka, innen kell eljutni a végcélig és megszerezni a fele királyságot. Az időszaki kiállítás jelenleg a magyar mesegyűjtés első száz évéről szól.

A múzeumi fogadótérben zajlik minden egyéb játék és program, de vannak diavetítések, árnyjátékok és bábelőadások is. Rendeznek drámapedagógiai és kreatív műhelyfoglalkozásokat, amelyek nagyon változatosak és a jelmezkészítéstől a térjátékokig rengeteg ötlet megtalálható a szervezők kelléktárában. Hétvégenként családi programokra is be lehet ülni, ezek rendszerint szombat délelőttönként zajlanak.

Álmaink babaszobái egy helyen

A Hetedhét Játékmúzeumot Székesfehérvár történelmi belvárosában, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben találják. Maga az épület is nagyon érdekes, mivel három középkori eredetű, egyedileg védett műemlék házról van szó, melyben az eredeti épületmaradványokat nagyon szépen konzerválták, illetve a teljes tömböt 21. századi igényekre szabva felújították. A múzeum 2012-ben nyílt meg, hogy otthont adjon két fontos gyűjteménynek. Az egyik az európai szinten ismert polgári játékgyűjtemény, a másik gyűjtemény darabjait pedig a rendkívüli humorral megáldott Réber László grafikai hagyatékának darabjai alkotják.

A Moskovszky-gyűjteményben lévő több ezer eszköz nagy része eleve játéknak készült, de sok olyan is akad, amely valamilyen mesterember mintadarabja volt, csak később vált játékká. A kiállításon sok-sok aprólékos gonddal és szeretettel berendezett babaszobát lehet megnézni, ezek mind a gyűjtő Moskovszky Évának és édesanyjának, Auer Erzsébetnek köszönhetik létüket.

Tapasztalás/játék/tanulás

Na jó, ezzel a névvel nem hagyhatjuk ki. A soproni Macskakő Gyerekmúzeum persze nemcsak ezért került be a válogatásba, a neve is nagyon tetszik nekünk. Elsősorban ovisoknak és alsó tagozatos iskolásoknak rendezték be a helyet, de ez nem jelenti azt, hogy a többi korosztály ne élvezné ugyanúgy a programokat. A múzeum az Eggenberg-házban, egy, az 1600-as évekből származó épületben kapott helyet, melynek loggiás belső udvarán pufók kőangyalkákra fut fel a repkény, a földet pedig, nos, macskakő borítja. Az udvar felőli részen van a múzeumpedagógiai helyiség, a múzeum pedig az utcafronton kapott helyet.

A kiállítás a régi idők embereinek hétköznapjait mutatja be a gyerekeknek, akik önállóan, játékos formában ismerhetik meg ezeket a tárgyakat. A gyerekek napirendjéhez kötődő használati tárgyak is megjelennek, egészen a római kortól kezdve, ezekről rövid leírásokat is lehet olvasni.

A tárolók mögött pedig kis zugok, úgynevezett bugyrok vannak, ahol a tapasztalás segíti a megértést – vagyis magyarul, ahol játszani lehet. Vannak jelmezek, foglalkoztató füzetek, digitális feladatok és így tovább. Mindegyik bugyor egy-egy tevékenységi körhöz kapcsolódik, például iskola, alvás és öltözködés – pontosan úgy, ahogyan egy mai gyerek napirendjében is.