Zoe és Guy Eilbeck és gyerekeik először Szicíliában találkoztak Pipsqueakkel a tacskóval, akit társukká fogadtak miközben egy vitorláshajón éltek. Sok kalandon mentek keresztül: összesen tizenhét országba utaztak el együtt, és átszelték az Atlanti-óceánt is.

Amikor azonban a koronavírus járvány kitört, a család hirtelen arra kényszerült, hogy visszatérjen Ausztráliába, és Pipet egy barát gondozására bízták, Észak-Karolinában. Szerencsére Pip most végre újra együtt lehet a családjával egy hosszú, hónapokig húzódó, epikus utazás után – írja a Lonely Planet.

Még márciusban Zoe, Guy, valamint a gyerekeik, Cam és Max rövid idő alatt kényszerültek eljutni Sydney-be, mert Ausztrália bejelentette, hogy lezárja a határait. Lehorgonyozták hajójukat az Egyesült Államokban, és visszatértek hazájukba, de nagyon bántotta őket, hogy Pip utazásának megszervezésére nem volt elég idejük.

Egy ismerősük fogadta be Pipet, amig megpróbálták a kutyus utazását megszervezni. „Ellen három hónapig feltétel nélküli szeretettel gondoskodott Pipről, és megtanította neki, hogyan kell egy házban élni, ami nem könnyű feladat egy teljesen más körülményekhez szokott, vitorláson élt kutya számára. Hihetetlen kedves volt és abban is próbált segíteni, hogy a kutyus mihamarabb Ausztráliába juthasson, amint gyorsan világossá vált, hogy mi nem tudunk visszatérni az USA-ba" – mondta Zoe.

Pip rendszeresen részt vett az állatorvosi vizsgálatokon, az utazás miatt. Volt papírmunka, vérvizsgálat és oltások. Zoe minden nap hajnal 4-kor kelt, hogy a friss hírekért az amerikai kontinensre telefonálhasson. A következő kihívás maga az utazás volt.

A terv szerint Pip Los Angelesbe repült volna, így a család a közösségi médiát hívta segítségül, hogy kiderítsék, valaki éppen a keleti irányból utazik-e a nyugati part felé. A posztot csaknem húszezren látták, és sokan felajánlották a segítségüket. Találtak is egy önkéntest, így Pipnek sikerült eljutnia Los Angelesbe. Érkezéskor egy királyoknak járó ágyat is kapott egy szállodában. Ezután az új-zélandi Aucklandbe repült, majd végre Ausztráliába érkezett, de a drámai út még korántsem ért véget.

Pipsqueaknek a szokásos, tíznapos karanténba kellett vonulnia, miközben az állatorvosok és a biztonsági személyzet figyelték, hogy megbizonyosodjanak arról, nem jelent kockázatot. Csakhogy a letöltött karanténidő és a Sydney-be tervezett repülése előtti éjszakán, Melbourne szinte vesztegzár alá került. A rossz helyzet pedig csak fokozódott, mert az árufuvarozási terminál is leállt, így Pip repülése lehetetlenné vált.

Ekkor lépett Zoe testvére a képbe, aki Melbourne-ben él, és magához vette Pipet, miközben új tervet kellett kieszelniük. „A járatokat egész hétre lemondták és a dolgok egyre kilátástalanabbnak tűntek. Az Új-Dél-Wales és Victoria közötti határ szintén lezáródott, így még a 12 órás vezetést sem tudtuk bevállalni, hogy érte mehessünk."

Szerencsére ezen a ponton az ausztrál média felkapta Pip nagy kalandját, és a Sydney Morning Herald, illetve a Virgin Airlines megmentették a családot.

Egy további hét leteltével, azaz összesen 136 nappal később Pip megérkezett Sydney-be, hogy újra egyesüljön az Eilbeck családdal, akiknek az öröme határtalan volt.

„Nem lehetne most itt a kutyánk a sok-sok ember segítsége nélkül, mert mindenki megtett mindent, aki szereti a kutyákat. Segíteni akartak és elérték, hogy a legénységünk legkisebb tagja is hazajusson a családja körébe" – mondta Zoe.