A brutálisan lemészárolt Árpád-házi herceg, holdfázisok váltakozása, gombanyitány, galandférgek a testünkben, az év ásványa, holdkőzetek a múzeumban, jégkorszaki őslények, a vulkáni tavak algái, a botanikus Old Shatterhand, állathatározó...Vajon mi a közös bennük? Mind-mind olyan témák, amelyek garantáltan rabul ejtenek a Kutatók Éjszakáján a természettudományi Múzeumban, szeptember 27-én.
Interaktív programok:
Paraziták testközelben – Így preparáld a parazitákat!
Vajon melyek azok az élősködők, amelyekkel kapcsolatba kerülhetsz? Milyen eljárásokat lehet használni a szívó és galandférgek azonosítására, és milyen praktikák árán válnak láthatóvá különleges szerveik? Preparálj férgeket a Parazitológiai Gyűjtemény munkatársaival, és kiderül. Testközelben találkozhatsz olyan, rókában tenyésző élősködővel, amelynek egyik fejlődési alakja akár halálos betegség kifejlődéséhez vezethet az emberben.
Hozhattok bármilyen vadon élő állatot vagy állatmaradványt, muzeológusaink megmondják, mi az!
A múzeum munkatársait sokszor keresik meg azzal, hogy azonosítsanak állatokat, amelyeket a lakásban, a kertben, vagy erdőn-mezőn találnak. Gyakran fotót küldenek róluk, máskor magát az állatot vagy annak csontját, tollát, házát, építményét juttatják el hozzánk. Most itt az alkalom, hogy személyesen is találkozzunk: hozzátok be, amiről tudni szeretnétek, hogy micsoda, és mi mindent megteszünk, hogy kiderítsük. Telefonos kép sem akadály!
Tárlatvezetés a gombakiállításon
Interaktív gombabemutató Vasas Gizella mikológussal, aki több száz frissen szedett, vadon termő gomba közül kiemeli a legízletesebb fajokat, és összehasonlítja őket a súlyosan, akár a halálosan mérgezőkkel. Megtanulhatjuk biztos elkülönítésüket is. Ismerjétek meg azt az ehető gombafajt is, amely mérgezővé válik, ha elfogyasztása után akár egy üveg sört is megiszunk.
Első kézből a gombamérgezésről: egy „túlélő" személyes beszámolója a mérgezés lefolyásáról és tüneteiről. Bemutatunk hallucinácót kiváltó mérgező gombafajokat is.
Egy jégkorszaki faunaváltás tárgyi bizonyítékai – válogassatok ősmaradványokat üledékből!
Néhány éve a Süttő mellett működő mészkőbányából körülbelül egymillió éve élt nagy- és kisemlősök, hüllők és kétéltűek csontjai, fogai, valamint csigaházak kerültek elő. A leletek a jégkorszak egy olyan az időszakáról tanúskodnak, amikor a fauna néhány százezer éven át tartó folyamatos megváltozásával teljesen kicserélődött az állatvilág. Próbáljátok ki az őslénykutatók munkáját. Az üledékek beáztatása, szitákon való átmosása után jöhet a maradványok kiválogatása a szitálás után megmaradt kőzettörmelékből, ezután a fajok beazonosítása. Ezekből pedig már az egykori klímára és őskörnyezeti viszonyokra is tudunk következtetni.
A „szürke barát", avagy fordult a kocka – Interaktív ismerkedés a 2019-es Év ásványával, a galenittel
Ismerd meg, és próbáld ki a galenit legjellegzetesebb tulajdonságait. Megtudhatod, miért olyan hasznos ásvány, és miért tekintjük a legfontosabb ólomércnek. Szót ejtünk az ólomércek egykori magyarországi bányászatáról és az ólom mindennapjainkban betöltött sokrétű szerepéről, rávilágítva az újrahasznosítás fontosságára és az ólomszennyezés okozta problémákra.
Vitrinek teli Holddal
Tárlatvezetéssel várunk az ember Holdra lépésének 50. évfordulója alkalmából rendezett kamarakiállításban. Vegyetek részt kézműves foglalkozásunkon is, mert a vitrinek mellett most az asztalok is megtelnek Holddal... Készítsétek el saját holdgömbötöket, majd jelöljétek meg rajta a holdkőzetek mintavételi helyeit és a magyarokról elnevezett krátereket. Ismerjétek meg a holdkőzetekhez hasonló földi kőzeteket és a bennük előforduló gyakoribb ásványokat. Kiderül, vajon mi köze a holdkőnek és a szelenitnek a Holdhoz.
Mi legyen a 2020-as év ásványa?– Válassz jelöltek közül!
Ismerkedj meg az Év ásványa 2020 jelöltjeivel (apatit, barit, turmalin), és szavazz, hogy melyik legyen a következő év ásványa. A „kiválasztott" jövőre a múzeum ismeretterjesztő programjain és kapcsolódó kézműves és játékos foglalkozásain kiemelt szerephez jut, így alaposabban megismerkedhetsz vele.
Előadások
16:00: Savanyú, savanyúbb, legsavanyúbb... – Vulkáni tavak algáiról
Dr. Buczkó Krisztina algakutató előadásában többek között a klímaváltozás veszélyeiről esik szó, mellyel kapcsolatban gyakran kerül szóba példaként a béka: ha egy béka beleesik egy lábos forró vízbe, akkor rögtön kiugrik belőle. Ha azonban hideg vízbe rakjuk, és lassan kezdjük el melegíteni, akkor szép lassan megfő...Mindennel így vagyunk? Az apró, lassú változásokra nem reagálunk? Mit tudunk a mikroszkópikus élőlények reakcióiról, a környezet változásaira adott válaszairól? A vulkáni tavak egészen különleges életfeltételeket biztosítanak azoknak a biotáknak, amelyek egyáltalán képesek megtelepedni és élni bennük. A vulkáni tavakban a víz minősége egészen szélsőséges módon alakulhat a klíma, a gázfeláramlások, a tektonikus mozgások függvényében. Az előadásban bemutatjuk a vulkáni tavak különleges, szélsőséges viszonyokhoz alkalmazkodott algáit, amelyek szinte tömény savakban találják meg az életfeltételeiket. Visszatekintünk a múltba, hogyan alakult át a Szent Anna tó algavilága a keletkezése óta...
16.30: Botanikus volt-e Old Shatterhand?
Pifkó Dániel botanikus előadása egy olyan kutatóról és növénygyűjteményéről, aki bár már 125 éve halott, legendája máig él. Xántus János az 1848–49-es szabadságharc után hagyta el az országot, az 1850-es években pedig Észak-Amerika olyan részein kutatta a növény- és állatvilágot, ahol előtte természettudósok még nem jártak. Xántus Jánosról mintázta Karl May Old Shatterhand alakját a híres Winnetou regényeiben, de mi azért is szívesen emlékezünk rá, mert Amerikában sem feledkezett meg hazájáról, és értékes növénygyűjteményéből is küldött a Magyar Nemzeti Múzeum számára, melyet mai napig őriz a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára.
17.00: Holdkőzetek mindenkinek – a holdi eredetű meteoritokról
Kereszty Zsolt meteoritkutató arrül beszél majd, mik is a meteoritok, honnan származnak, milyen főbb típusaik vannak, hogyan hullanak a Föld felszínére és veszélyesek-e. Mióta és honnan tudjuk, hogy a Holdról származnak? Az előadást követően valódi meteoritokat is kézbe vehettek.
17.30: Új bogárfajok Magyarországon – másfél évtized alatt
dr. Merkl Ottó bogarász rávilágít, hogy Magyarország állatvilága újabb és újabb meglepetéseket tartogat. Bár hazánkból közel 6400 bogárfajt mutattak ki, szinte minden évben felbukkannak olyan fajok, amelyekkel korábban nem találkoztunk. Ezek lehetnek rejtett életű ritkaságok, melyeket az életmódjuk alaposabb ismeretében fedeztünk fel; mások a melegedő éghajlat miatt észak felé terjeszkedve léptek az országba; de a legtöbb új faj távoli tájakról érkezett, és remekül megtalálta nálunk a számítását. Az elmúlt másfél évtized száznál is több magyarországi újdonsága közül az érdekesebb és látványosabb fajokból mutatunk be válogatást.
18.00: A Margit-szigeten meggyilkolt Árpád-házi herceg
Buzár Ágota antropológus mesél a csontok titkairól. Eddig egyetlen hiteles csontvázat ismertünk az Árpád-házból, III. Béla királyét. Most azonban újra előkerültek Macsói Béla herceg, IV. Béla király unokájának földi maradványai is, aki anyai ágon Árpád-házi leszármazott. A csontmaradványain talált sérülések nem egyszerű kivégzésre, sokkal inkább brutális mészárlásra és csonkításra utalnak. Genetikai vizsgálata az Árpád-ház kutatásához járulhat hozzá új eredménnyel. A herceg csontmaradványait 1915 tavaszán a Margit-szigeti domonkos kolostorrom sekrestyéjének padlója alatt találták meg. Később azonban a maradványoknak nyoma veszett, 2018-ban kerültek elő ismét tudománytörténeti kutatások kapcsán.
18.30: Macsói Béla Árpád-házi herceg szobrászi arcrekonstrukciója
dr. Kustár Ágnes antropológus és Balikó András szobrászművész mesél arról, hogyan készült Macsói Béla herceg arcrekonstrukciója. Milyen jellegzetességeket mutat a koponyája? Milyen az arc karaktere? Melyek a hiteles, „élő" arc létrehozásának technikai, tudományos, művészi és informatikai feltételei?
19.00: Pollinátorok – Nélkülük nem lehet emberhez méltó az élet
dr. Vásárhelyi Tamás rovarász mesél a beporzókról. Kik ők, miféle lények, és mikor végzik ezek szerint ennyire fontos tevékenységüket? Lehet, hogy a Te életedet, az Ön életét, mindannyiunk életét alapvetően befolyásolják? Kóstolót kapunk abból, hogy a válasz miért igen. És arról is lesz szó, miért kell a hiányukról gondolkoznunk, ugyanis egyre kevesebben vannak. A fogyatkozásuk többféle környezeti változással kapcsolatba hozható, így aztán az előadás alatt el lehet töprengenünk azon, hogy az emberhez méltó élethez mi minden kell, és mi mindent veszélyzetetünk mi magunk, emberek. Szerencsére a pollinátorok hazai képviselőin Te is, Ön is, mindnyájan tudunk egyszerű eszközökkel segíteni.
19.30: Óriások a küszöbön – Tutajpoloskák a Kárpát-medencében
dr. Kóbor Péter a különleges küllemű és életmódú fajokról beszél, melyekben látszólag véletlenszerű, váratlan felbukkanása mindig némi ijedtséggel vegyes csodálkozást váltott ki az emberekből. Hasonlóképpen történt ez 1905 nyarán, Aradon és Szatmárnémetiben, ahol egy addig Magyarország lakói számára ismeretlen és óriásnak tetsző tutajpoloska-faj egy-egy példányát fogták meg. Az előadás során a faj identitásának tisztázása kapcsán megismerkedhetünk a tutajpoloskák világával, valamint poloskás és kabócás példákon keresztül bemutatjuk, mik lehetnek az új faunaelemek feltűnésének és észrevétlenül maradásának okai.
20.30: Egy mamutvadászat kulisszatitkai
Szenzációs mamutleletek Magyarországról! Ismerjétek meg a 2012-es feldebrői és a 2014-es szurdokpüspöki mamutásatás történetét. Megtudhatjuk, hogyan kerültek a mamutok a megtalálási helyükre. Hogyan szabadították ki az őslénytankutatók a maradványokat a földből? Mi történik a leletekkel, miután a múzeumba kerülnek? Mennyi mindent árulnak el a csontok a múltunkról? Az előadás végén egy-két, a szóban-forgó ásatásokról előkerült, valódi csontmaradványt is meg lehet tekinteni.
További részletek: