Vasárnap és hétfőn a park látogatói megismerhetik, és akár ki is próbálhatják azokat a régen elfeledett tevékenységeket, amelyeknek köszönhetően az aratást követően elkészült az első kenyér. A skanzenben a Szegedi tanya szomszédságában a vendégek láthatják, miként taposták ki a betakarított gabonából a lovak a szemeket, a malom mellett cséplőgép üzemel majd, a vállalkozó szelleműek a kézi cséplésbe is bekapcsolódhatnak.

A Makói parasztháznál kézi malmot vagy darálót hajthatnak a vendégek, az Olvasókör épületében pedig a gabonatermékekhez kapcsolódó népi ételek - pásztortarhonya, vásárhelyi perec és szerb gibanica (rétestésztából készült túrós étel) - sülnek majd. A látogatók megismerhetik a hagyományos magyar gabonaféléket és a régi mértékegységeket, valamint a szélmalmok történetét is.

A Honvédség létrehozásának 170 éves jubileumára látványos programokkal emlékeznek majd. A nemzet reguláris védereje 1848. július 11-én alakult meg, miután Kossuth Lajos kérésére az országgyűlés képviselői megszavaztak kétszázezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt a létrehozására.

A Nagyréten tartott honvédségi bemutatón részt vesznek a hódmezővásárhelyi MH 5. Bocskai István Lövészdandár és a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái. A modern haditechnikai gépek mellett a honvédség fejlődése is megelevenedik a honfoglalás kori lovasbemutató, a Szablyavívó Iskola, a Pálffy-huszárok és a szegedi Haditechnikai Park jóvoltából.

Hagyományosan az Emlékparkban rendezik a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szent István-napi ünnepségét is. Az Árpád-emlékmű előtt menetzászlót kap a szegedi járás önkéntes területvédelmi tartalékos százada, átadják a megyei önkormányzat elismeréseit, valamint a Magyarok kenyere programban összegyűlt búzából sütött cipók is várják az érdeklődőket. A rendezvényen a hagyományoknak megfelelően Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök szenteli meg az új kenyeret, amelyet Makra József, Ópusztaszer polgármestere fog megszegni.