Tokajon és környékén 2002 óta már a Világörökség részeként is elismert környezetben borozgathatunk, és ahányszor csak lehetett, meg is ünnepeltük ezt cikkeinkben: a Tokajit például hol a borok mögé épített legendák, hol a keletkezéstörténete  kapcsán emlegettük, de azokat az éttermeket is megmutattuk, amelyeket szerintünk érdemes felkeresni Tokaj gasztronómiai térképén. Ezúttal azonban teljes absztinenciára berendezkedve néztük meg a Zempléni-hegység délkeleti lankáit elfoglaló Tokaj-hegyaljai borvidéket, ezért most három olyan helyet mutatunk meg olvasóinknak, ahol a bort legfeljebb csak kiállítva vagy oltáriszentségként tárolják. De ettől még tud ugyanolyan érdekes lenni!

Vizsoly, ahol 800 éve őrzik a templom falfreskóit

Amióta az első teljes, magyar nyelvre fordított biblia a hungarikumok listájára került, azóta a zempléni vártúrák is gyakrabban folytatódnak Vizsolyban. Egészen pontosan abban az Árpád-kori templomunkban őrzik, amelynek falain található freskóit csak az 1940-es években fedezték fel, a korábbi évszázadokat fehérre lemeszelt állapotban élték túl - a vizsolyiak ugyanis a XVI. században áttértek a református hitre, amely mindenfajta ábrázolást tiltott. És mivel azóta sem színezték újra, de még csak egy vonást sem javítottak rajta, így freskói a templom szentély részében akár 800 évesek is lehetnek. Ma ezen a pár négyzetméteres területen található a legtöbb, legjobb állapotban megmaradt Árpád-kori falfestmény az egész országban.

A kis templom falai jól konzerválnak, még a szószék feletti díszes, hársfából faragott koronát is sikerült megőrizniük, amit még a XVIII. század végén állítottak fel. Innen egyébként már csak pár lépésnyire vannak az üveglap alatt tárolt híres Vizsolyi Bibliától, amely kötés nélkül 6,3 kilogrammot nyom és összesen 2412 oldalból áll. Fordítója, Károlyi Gáspár az 1560-as években Gönc településének volt református lelkésze - abban az időben, amikor hazánkban egyre erősebben terjedt a protestantizmus, és amikor már egyre többen vágytak arra, hogy végre magyar nyelven is olvashassák a bibliát. Károlyi hét hosszú évig dolgozott rajta.

És miközben a fordított szöveg mennyisége lapról-lapra bővült, Mantskovit Bálint 30 fős csapatával kezébe vette az ügyet, és elkezdte kinyomtatni az első 800 példányszámát, amellyel mintegy 450 nap alatt, az 1590-es év nyarára végzett. A második, magyar nyelvű kiadásra 18 évet kellett várni, és azt már Hanau városában nyomták újra Károlyi egykori segédjének, az akkor már Németországban élő Szenczi Molnár Albert kezdeményezésére. Ő volt az, aki 15 évesen apránként vitte át titokban (a biblia ekkor még tiltott könyvnek számított) Károlyi friss, lefordított kéziratait a gönci parókiából Vizsolyra gyalog hóban, fagyban és a nyári forróságban, naponta mintegy 21 km-t túrázva.

Bár az eredeti biblia-fordítást fotózni nem lehet, a közelében található két másolati díszpéldányba akár bele is lapozgathatnak. Ha pedig kíváncsiak a nyomtatás folyamatára, vagy arra, hogyan szedtek ki naponta egyesével és kézzel mintegy húszezer betűt a nyomdászok, akkor nézzék meg a református tanító egykori szolgálati, hosszú verandás parasztházában kialakított Mantskovit Nyomdatörténeti Múzeum kiállítását is. Láthatják majd egy korabeli nyomdagép mását - Károlyi idejében négyszer ekkora gépeken dolgoztak -, egy üvegpadlós terem 3D-s térképén megnézhetik, milyen tempóban terjedt hazánkban a könyvnyomtatás. Az egykori istállóban pedig Károlyi Gáspár borászatáról és a híres, Tokajtól Krakkóig tartó borút történetéről tudhatnak meg többet, ahol még egy 200 éves szekeret is kiállítottak. Tokaj-Hegyaljáról ugyanis gyakran szállítottak Lengyelországba bort, a visszafele tartó úton pedig tonnaszámra pakolták tele a gönci hordókat merített papírokkal.

Nyitvatartás: hétfő kivételével minden nap 9-től 18 óráig, a vasárnapi 10.30 tól 12-ig tartó istentisztelet ideje alatt a vendégfogadás szünetel.
Belépő: felnőtteknek 900, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 500 forint, tárlatvezetéseket fél óránként indítanak. Minden másról bővebben itt olvashatnak. 

Egy kastély, ahol a szőlőbirtokos bárók élete elevenedik meg

Ha azonban egyszer Tolcsván járnak, és egy hatalmas parkkal ölelt, kék tetős, fehér homlokzatú kastélyt látnak, akkor az azt jelenti, hogy megérkeztek ahhoz a több évszázados családregényt rejtő Szirmay–Waldbott-kastélyhoz, amely egy alapos ráncfelvarrást követően két éve tárta ki díszkapuját. Pedig nem egyszerű manapság a turistáknak eladni egy olyan kastélyt, amelynek inkább története van, mint látványos régi bútorai és használati tárgyai. Utóbbiak ugyanis - nemcsak itt, a legtöbb hazai kastélyban és kúriában is - a második világháborút vagy az államosítást követően eltűntek vagy egyszerűen megsemmisültek.

Ezért ebben a kastélyban is inkább a digitalizált élményalapú turizmusra rendezkedtek be. A termeket gyönyörűen felújították, tárgyak helyett installációkat és nyomkodható interaktív paneleket helyeztek el benne, az egész kastélyt mobilappal tették önállóan is bejárhatóvá, és szinte mindenhova kukucskáló nyílásokkal felszerelt lábas dobozt állítottak, amelybe benézve mindenhol azt a fotót láthatjuk, ahogyan egykor kinézett az adott helyiség. Jópofa megoldás, kukucskálják majd végig az összeset!

Mindössze a könyvtárban és a nagyszalonban sikerült jó állapotban megőrizni az eredeti neoreneszánsz faburkolatokat a falakon, a halszálkás parkettát a földön, és a kézzel faragott, családi címeres fakazettákat a mennyezeten. Mindkét helyiséget a régi fényképek és nagyrészt a ma már külföldön élő Waldbott János báró özvegyének emlékei alapján rendezték be bútormásolatokkal és a bárónő által küldött egykori használati tárgyakkal.

A kastély XVII. századtól kezdődő történetének alakulását a Szirmay-, majd az őket váltó Waldbott-családból származó tíz egykori birtokos mindennapjain keresztül láthatjuk. A főúri szalonba lépve a párnázott fotelek, a kárpitozott kanapék és a muránói üvegcsillár-utánzat láttán szinte magunk előtt látjuk gomolyogni a szivarfüstöt és az asztalokon kiterített kártyapaklit. Ugyanakkor a halványkékre festett falú, csak installációkkal felszerelt női szalonban már a képzeletünkre bízzák, hogy halljuk-e a délutáni muzsikaszót és látjuk-e gobelinezni a hölgyeket.

De nézzék meg a kis házi kápolnát is, amelyet az egykori szokásoktól eltérően, nem a kastély csendes szárnyában, hanem a cselédek jövés-menésétől zajos konyha mellett találnak majd. Bár fotó nem maradt fenn róla, de a színes üvegablakáról találtak egy 1903-ban feladott képeslapot. Így a kápolna sarkában elhelyezett kukucskáló installációban azt is megnézhetik, hogy ha a napfény épp besütött, milyen hangulatvilágítást kapott a házi oltár.

Nyitvatartás: tavasszal és nyáron, keddtől szombatig 9-től 17 óráig
Belépő: felnőtteknek 1200, diákoknak és nyugdíjasoknak 600, családi belépő 2500 forint 

A vár, amit az ötszázasra nyomtattak

És ha így vesszük, akkor a Tolcsvától 14 kilométerre található sárospataki Rákóczi-vár sziluettje lehet a legismerősebb a hazai várak közül - ha másképp nem, hát a pénztárcánkból. A ma forgalomban lévő bankjegyek közül az ötszázas az egyetlen, amelynek hátoldalán még ma is egy vár rajza található, az előlapján pedig maga II.Rákóczi Ferenc. A XV. században épült erőd a kezdetektől fogva számos átalakuláson és birtokos kezén ment keresztül. Talán ez az egyetlen magyar vár, amit a legtöbb olyan ismert történelmi alak lakott, mint pl. a Szent Koronát a törökök elől Füzér várába csempésző Perényi Péter, az erdélyi és magyar fejedelem Bocskai István, vagy I.Rákóczi György felesége Lorántffy Zsuzsanna, akinek nevét a várban hazánk egyetlen reneszánsz-kori loggiája őrzi.

De a középiskolás történelemkönyvből biztos, hogy sokaknak ismerős lesz a vár Sub Rosa nevű, kerek erkélyszobája is, amelynek mennyezetét egy rózsa-stukkó díszíti. A legenda szerint ebben a titkos szobában, sub rosa, azaz a rózsa alatt találkoztak a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői 1669-ben. A várnak ez az egyetlen helyisége, ahova nem lehet belépni; falain egyre halványabban ugyan, de még mindig látható az eredeti, kora barokk festés. 

Ha önök is olyan szerencsések, mint ott jártunkkor mi, akkor a túravezetőtől hasonlóan izgalmas legendákat hallanak majd az ötszintes Vörös toronyról is. A tornyot úgy nézzék meg, hogy az első emeletéig még mindig a XVI. századi állapotában őrzik. A rombusz alapzatú reneszánsz tornyot Perényi Péter saját rezidenciájaként építtette, amelyhez egy domonkos-rendi kolostort bontatott le, hogy díszes köveit felhasználhassa. A torony legértékesebb terme azonban I. Rákóczi György ízlését dicséri. A Bokályos-ház névre keresztelt fogadószobájának falára a virágos csempéket már akkor (1600-as évek közepén!) úgy rendelte Törökországból, mint ahogy ma tesszük azt egy fürdőszoba-katalógusból.

Ezt követően, a várat bejáró túra során reneszánsz szobabelsők és neogótikus stílusban berendezett helyiségek váltják egymást, a látogató tényleg csak kapkodja a fejét, mikor, hova nézzen, mert itt viszont hatalmas mennyiségű bútort és használati tárgyat sikerült megőrizniük gondosan restaurált állapotban. 

Néhány éve a vár melletti külön épületben egy közel hat év alatt feltárt ágyúöntő-műhelyt rendeztek be hatalmas rézágyúval, lángkemencével, ágyúöntő aknával és az öntést végző mesterek viaszbábujával. Sárospatakon ugyanis I. Rákóczi György erdélyi fejedelem idejében legalább 80 tábori ágyút öntöttek. Hogy mindez pontosan hogyan történt a 17. században, azt ezen a kiállításon nézhetik majd végig.

Egy évben háromszor, legközelebb pl. június 23-án a Múzeumok Éjszakáján és augusztus 20-án a vár hatalmas kemencéjét is beüzemelik, amelyben a gyerekekkel közösen sütnek kenyérlepényeket. Ugyanakkor a hat hektáros várbirtok eseménytől függetlenül, bármikor látogatható. A kertjébe akkor is bemehetünk, ha épp nincs nyitva a vármúzeum. A gyerekeket történelmi játszótér, a babakocsival sétálókat fűzfákkal árnyékolt sétányok, a szerelmeseket pedig külön eldugott padok várják. 

A vármúzeum nyitvatartása: hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig.
Belépő: Vörös-torony (tárlatvezetéssel) és Rákócziak dicső kora kiállítás felnőtteknek 1500, gyerekeknek 750 forint; ágyúöntő műhely felnőtteknek 900, gyerekeknek 450 forint. A többi kiállítás jegyárairól bővebben itt. 

Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.