Evezzenek a vadregényes Bodrogzug csatornáiba!

Látták már azt a szelíden mocsaras, puhafás ligeterdős területet, amelyet a Bodrog és a Tisza ölel körbe, és amely a sárospataki Rákóczi-vár egykori vizes védvonalát is jelentette? Mert mi néhány napja megnéztük, és bizony jó szívvel ajánljuk, hogy idén nyáron olvasóink is üljenek csónakba, és keressék meg hazánk legnagyobb érintetlen árterületét, a Bodrogzugot! A terület minden évben a tél végi hóolvadáskor és a nyár eleji esőzések idején víz alá kerül, ezzel pedig a hazánkban olyan ritka madaraknak tud otthont adni, mint a bölömbika, a törpegém, a haris vagy a kárókatona.

A gyönyörű vidék bejárásához a tokaji Tisza-híd rakamazi hídfőjénél található Zenit Vízibázis például remek kiindulópont, ahol a kerékpár mellett számos sporteszközt, köztük kenut, kajakot és sárkányhajót lehet bérelni. A sárkányhajó az egyetlen hajótípus, amit a túrázók csak szakvezetővel együtt használhatnak, és amelynek indulása előtt egy átfogóbb oktatáson vesznek részt. A Zenitesek például a sárkányhajózásra 2 és 4 órás programot építettek, és bár az ilyen hajóban lapátolás aktívabb részvételt igényel, lelkes kezdők is kipróbálhatják.

De talán a legjobb, ha horgászcsónakot vagy motoros kishajót kölcsönöznek, amelyekkel a Tisza náddal és gyékénnyel benőtt holtágaiba is el tudnak jutni. Tokajból indulva például különböző tematikus túrán fedezhetik fel a Tisza-Bodrog találkozásának élővilágát, a vadregényes csatornákon át pedig még a Bodrogzugba is beevezhetnek, ahol a partmentén már bólogató fűzfák, nyárfák és kőrisek mutatják majd az utat. A kezdők 5-10 kilométeres, de akár több napos, gyerekkel is teljesíthető túrák közül választhatnak a lassú folyású Bodrogon. Utóbbi esetében a folyó felső szakaszára, Felsőbereckire szállított kenukon csoroghatnak le Sárospatakra, másnap megszállhatnak az olaszliszkai kempingben, a vízitúra végén pedig Tokajba érkeznek vissza.

A haladó evezősök már a gyorsabb folyású Tiszát is élvezni fogják, ha pedig csillagtúrára indulnának, akkor bázisként használhatják a Vízisport Turistaházat, amely eredetileg úttörőtábornak épült a '80-as években. Ennek emlékét nemcsak a szomszédos étterme falára festett üttörő-szettes srácokat ábrázoló képen, de hangulatában is őrzi; az udvarán a hajópark mellett egy játszóteret és több grillezésre, tűzrakásra kialakított helyet is találnak majd.

Ha azonban evezés helyett legszívesebben csak gyönyörködnének a vidékben, akkor szálljanak fel egy menetrendszerűen induló sétahajóra vagy annak egy szárazföldi programmal összekötött járatára. Ha utóbbira neveznek be, akkor részt vehetnek pl. egy fecske-járaton, amely Közép-Európa legnagyobb fecske-telepéhez vezet Szabolcsba. De ugyanitt, a szabolcsi kikötőben a fedélzetről leszállva, szintén egy túravezető kalauzolásával nézhetik meg azt a honfoglalás-kori földvárat is, amelyet még Szabolcs vezér építtetett szálláshelyként a 950-es években.

Zenit Vízibázis nyitvatartás: minden nap 8-tól este 8-ig
Kenu bérlése: 1000 ft/fő/nap
Menetrendszerűen induló sétahajó: felnőtteknek 1500, gyerek (3-18 éves korig) és 65 év
felettieknek 1200 forint

Fedezzék fel hazánk legnagyobb skanzenét!

Sóstógyógyfürdő az egészségturisták apró oázisa, tölgyerdővel ölelt fürdőkkel, hatalmas állatparkkal és hazánk legnagyobb múzeumfalujával Nyíregyháza külterületén. Nevét a két részre osztott, sós vizű szikes taváról kapta, amelynek egyik részét a horgászok és a csónakázók, a másikat a strandolók vették birtokba. Az elmúlt években Sóstó összes látnivalóját hangulatos sétányokkal kapcsolták össze, és hamarosan átadják 3 kilométer hosszú tanösvényét, hogy a túrázók a Sóstói erdő állat- és növényvilágát is megismerhessék.

A tanösvény a Nyíregyházi Állatparkig vezet majd, amelynek 30 hektáros területén az állatvilág ötszáznál is több faja és mintegy ötezer egyede él. Meglátják, egészen különleges élmény a szavannai világrész bejárása, ahol egy bambuszhídon felülről nézhetjük az afrikai patásokat. De a Zöld Piramis meleg, párás esőerdő-háza, a ráják és cápák lakta Ócenárium és a fóka show is a kihagyhatatlan programok listáját gazdagítja.

Szintén Sóstógyógyfürdőn található hazánk legnagyobb, nyírségi skanzene, a Sóstói Múzeumfalu is. A szalma- és nádtetős házak között lépkedve tényleg olyan, mintha egy XIX. század végi faluba csöppenne az ember. Nemcsak a redőnymentes időket láthatjuk megelevenedni, amikor még egymásra fektetett akácfaágakkal sötétítettek az ablakokban. De benézhetünk például egy korabeli fényképész műhelyébe is, aki a fotók idilli háttereként színes művirágcsokrot és plüsskanapét választott stúdiószobájába. Aztán láthatjuk a vegyeskereskedések elődjét, a szatócsboltot is, amely ma a múzeum ajándékboltjaként működik és különleges, szilvás, mézes nyírségi kalácsokat árul.

Ha pedig szívesen tennék próbára magukat a kézműves mesterségekben, akkor augusztus 20-ig a hét egyes napjain különböző régi foglalkozásokban merülhetnek el. Keddenként szövögethetnek a besztercei portán, szerdánként kemencében sült és sparhelten főtt finomságokat kóstolhatnak, és amíg a dolgos csütörtökök a fazekasság jegyében telnek, addig a hétvégéken már a gyógyító füvek titkos tulajdonságait ismerhetik meg a temetőcsősz portájának kiskertjében.

Négy éve egy honfoglalás-kori Nyires nevű faluval bővült a skanzen, amely öt lakóépületen keresztül mutatja be, hogyan éltek a jobbágyok és a földművesek az Árpád-korban. Tavalyelőtt pedig megnyílt egy pálinka- és rendezvényház, így ma a múzeumfalu közvetlen szomszédságában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pálinkakultúrájával és a Felső-Tisza-vidék három eredetvédett gyümölcspárlatával: a szabolcsi alma-, a szatmári szilva- és az újfehértói fürtösmeggy-pálinkával is megismerkedhetünk közelebbről.

Nyitvatartás: április 1-től szeptember 30-ig 10 és 18 óra között, október 1-től 31-ig 9 és 17 óra között
Belépő: felnőtteknek 1000, érvényes diákigazolvánnyal (6-tól 26 éves korig) 500 forint. A múzeumfalu minden hónap 3. vasárnapján ingyenesen látogatható.

Lógassák a lábukat hazánk leghosszabb libegőjén!

Ha azonban a természetjárást szívesen kombinálnák magaslatokon szerezhető élményekkel, akkor a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandparkban a helyük. Itt található az ország leghosszabb bobpályája (2275 méter), a szintén hosszúságú rekordot tartó ülőszékes libegője (1332 méter), és itt feszítették ki először hazánkban az 1036 méteres extrém kötélcsúszdát is. A három szintre tagolt park alsó állomásán, a Magas-hegy lábánál egy kívülről is megmászható Mászófal Központ, egy turistaszálló és egy görkorizásra is alkalmas Jégcsarnok működik, de erről a szintről indul a bob és az ülőszéles libegő is.

Ha a középállomáson kiszállnak a libegőből, akkor négy különböző nehézségi fokra épített kalandparkot, óriás úszógumikkal becsúszható hófánk-pályákat találnak, és az erdőbe vezető tanösvény első métereit is erről a szintről tehetik meg.

Akit azonban az erdei élővilágról szerezhető tudásnál hamarabb hoz lázba a 80 km/órás sebességgel száguldás 152 méteres magasságban, az a Sólyom névre keresztelt átcsúszó pályát keresse. A Magas-hegyi kilátó és a Szárhegy között 1036 méter hosszan húzódó drótkötélen mindenki a méreteihez illő hevederbe ülve feszegetheti saját határait, az élménye megörökítéséhez GoPro kamerát bérelhet, a csúszásáról készült videót pedig később, emailben kapja meg.

Ha valaki ehhez mégsem érezne kellő bátorságot, akkor az átjutást a csúszópálya mellett párhuzamosan futó sárgára festett, hatszemélyes, üvegpanorámás Dongó egyik kabinjában is megoldhatja. De még mielőtt olvasóink így tennének, lépcsőzzenek fel a Magas-hegy csúcsára épített többszintes kilátóba, ahol nemcsak Sátoraljaújhely, de az egész Bodrogköz és Hegyalja panorámáját is megcsodálhatják. Aztán ha a nap végén úgy érzik elegendő izgalmat és élményt gyűjtöttek, akkor a Szár-hegyen található Szentkoronát formázó Szent István-kápolnától (Magyar Kálvária) levezető úton kényelmesen visszatérhetnek a városba.

Nyitvatartás: hétköznapokon 10-től 19 óráig, hétvégén és ünnepnap 09-től 19 óráig
Jegyárak: Bobpályán egy csúszás felnőtteknek 800, gyerekeknek 650 forint; kalandpark pályától függően, de kortól függetlenül 1 440-től 2990 forintig. Dongó: retúrjegy felnőtteknek 3000, gyerekeknek 2450 forint. Sólyom: felnőtteknek 3 850, gyerekeknek 3300 forint. Libegő: retúrjegy felnőtteknek 1590, gyerekeknek 1320 forint. A libegőt a kezelő személyzet segítségével mozgáskorlátozottak is használhatják. Minden másról bővebben itt.

Nézzék meg a várhegyet, amit természeti csodaként emlegetnek!

Emlékeznek még a Szerencsi Csokoládégyár magyar várakat bemutató sorozatára? Mert mi ahogy megláttuk a várat, egyből az a látvány ugrott be, ahogyan a csokiszelet csomagolására festették a nyolcvanas években: büszkén, sziklaszilárdan és megközelíthetetlennek tűnő magasságban. Alaptulajdonságaiban nem sokat változott: ma is megdolgoztatja a látogatót, ha az a terve, hogy felkapaszkodik a falu fölé 170 méterre magasodó, messziről fehérlő várba.

Pedig aki utoljára az osztálykirándulásán járt itt, alaposan meglepődik, ha elindul a várparkoló melletti emelkedő ösvényen. A mintegy negyed órás sétával teljesíthető félúton ugyanis ma már a pénztárnak, pihenőnek és mosdóknak is helyet adó Alsó Vár fogadja majd, ahonnan újabb negyed óra alatt meredek fa- és sziklalépcsőn keresztül tud majd a Felső Vár bejáratához jutni. Az elmúlt években megújult a vár kápolnája – amelyet ma polgári esküvői szertartásra is le lehet foglalni –, a palotaszárnya és az alsó bástyája is.

A középkori várurak vadászatokkal és lakmározásokkal sűrűn tarkított életéről ma már 500 forintért bérelhető audioguide-ok, interaktív eszközök és a berendezések előtti mozgásérzékelővel ellátott hang-alapú információs rendszer mesél. De ha szerencséjük van, akkor a másfél órás, ingyenes tárlatvezetést a régi várkapitány, Feri bácsi nyújtja majd élvezhetően hosszabbra a vártörténet legizgalmasabb epizódjaival.

Az erődről már az 1200-as években vannak írásos feljegyzések, majd bő 300 évvel később az ország akkoriban egyik legnagyobb birtokos családjából származó Perényi Péter kezdte átépíttetni, aki a sárospataki Rákóczi-várnak is ura volt. Ezt követően alakították ki benne többek között a női palotaszárnyat, amelynek termeit végig járva az is kiderül, hogy a kívülről kiugró téglatest formájú épületrészt valójában – a néhány látogatót még ma is megtévesztő, de nem működőképes – árnyékszékek miatt alakították ki.

A Magyarország egyik természeti csodájaként is emlegetett vár nem múzeumként, hanem történelmi emlékhelyként működik, ezért ne is keressenek eredeti bútorokat benne. Ugyanakkor az erőd összes cserépkályháját egy-egy megtalált darabjuk alapján építtették újra, és bár ma már gázzal fűtik, télen rendszeresen használják. A vár kapcsán gyakran említik az 1526-os mohácsi csatavesztés évét, amikor Perényiék közül a fentebb említett Péter a Magyar Királyi Szent Koronát annak őrzőjeként Visegrád helyett Füzér várába vitte és ott rejtegette a török elől egy teljes éven át. Ma ezt az időszakot a vár egykori koronaőrző helyiségében, a Szent Korona hologramjával idézik meg.

A füzéri vár  emlékét egyébként ma már Perényi-dinár formájában is haza vihetjük. Két éve ugyanis a vár eredeti pénzverőjét is elkezdték használni, ahol Perényi maga is pénzt gyártott, amikor a törökkel lepaktáló Szapolyai János fogságába került.

Nyitvatartás: június 14-ig minden nap 10-től este 6-ig, június 15-től augusztus 31-ig 9-től este hétig, szeptember 1-től október 23-ig 10-től este hatig, október 24. és március 14. között hétfő kivételével 10-től délután négyig
Belépő: felnőtteknek 1700, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 1100 forint, fogyatékkal élők 1 kísérőjükkel ingyen látogathatják a várat.
Parkolás: Várparkolóban 600 forint/nap

Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.