Andersen és Dánia

A nagy dán meseíró számtalan témában alkotott, nevét mégis tündérmeséi tették híressé, melyek közül nem kevesebb mint 3381-et fordítottak le 125 nyelvre. Történetei nemcsak a gyerekeknek, a felnőtteknek is univerzális üzeneteket hordoznak, ami megmagyarázza népszerűségüket. Egykeként nőtt fel, gyerekkorában édesapja az Ezeregyéjszaka meséit olvasta neki esténként.

A nagy meseíró élete java részét Dániában töltötte, bár kétszer Angliát is felkereste, és egy darabig barátságot ápolt az általa csodált íróval, Dickens-szel is. Odensében született, ahol szülőházát ma is megnézhetik az érdeklődők. Odense Dánia harmadik legnagyobb városa, rendkívül hangulatos utcácskákkal és egy díjnyertes állatkerttel is büszkélkedhet. Andersen szegény családból származott, így nagyon szerény körülményeket talál ma a látogató a házban, ahol 14 éves koráig élt. Az 1930-ban Andersen-házat minden 18 éven alulatti gyerek ingyen látogathatja. A házban egyébként nemcsak régi tárgyait és bútorait állították ki, de a kapcsolódó múzeumban más oldaláról is bemutatják a sokoldalú művészt, aki nagyszerűen rajzolt és a zenében is jeleskedett – 14 évesen például azért ment Koppenhágába, hogy zenei karriert építsen magának. 

Így aztán Koppenhágában is fellelheti ottlétének nyomait. Gyerekekkel érdemes azonnal a Tivoli felé venni az irányt: ez a vidámpark nem csak hogy létezett már Andersen korában is, de az író többször is merített ihletet egzotikus épületeiből és hangulatából. Kifejezetten a nagy író emlékére hozták létre itt a Hans Christian Andersen Tündérmesék Múzeumát, ahol a világhírű történeteket fény- és hangeffektusok segítségével keltik életre.

Fontos szerepet játszott még az író életében a Dán Királyi Színház, ahol gyakran megfordult, és több olyan kávézó is működik még, ahol szintén szívesen időzött. A városban két szobrába is biztosan belefut a látogató (az egyik a Rosenborg Kastély kertjében található), de hozzá kötődik Koppenhága szimbóluma, a kis hableány szobra a Langelinje mólón. Utóbbi már többször is vandálok áldozatává vált, kétszer a fejét, egyszer a karját veszítette el, és többször is leöntötték már festékkel. Szerencsére minden alkalommal helyreállították, így ma is teljes alakjában fogadja a Koppenhága tengeröblébe érkezőket.

A csillagok nyomában - Egerben

És most ugorjunk a magyar klasszikusokra, amelyek még mindig élvezhetőek, és még mindig sok gyerkőc fantázáját mozgatják meg. Az egyik ilyen az Egri csillagok, aminek a címe már magában hordozza az úti célt is. Az egri vár önmagában is kitűnő célpont és látnivaló, melyet a közelmúltban újítottak fel, ráadásul 2017 őszén Árpád-kori épületmaradványokat tártak fel alatta. A hozzá kapcsolódó Dobó István Múzeumban hiánypótló kiállítás is létesült: az Egri Csillagok – regény és valóság című tárlat vezetéssel látogatható.

Ezzel a dolog még nem áll meg, hiszen maga Gárdonyi Géza is itt élt, háza ma is múzeumként látogatható. Az 1952-ben megnyílt irodalmi emlékhely közel az eredeti állapotokat mutatja be: az író bútorait, relikviáit, könyvtárát, melyek között 25 éven át élt, és azt az íróasztalt, melyen az Egri csillagok is megszületett. Az egykor hatalmas kertet Gárdonyi arborétummá fejlesztette, amit azóta felparcelláztak, házakat építettek rá, de a megmaradt kertben még ma is láthatunk olyan cserjéket és fákat, melyeket saját kezével ültetett.

Plusz két tipp Egri csillagok rajongóknak

A regény filmváltozatát Pilisborosjenőn forgatták, itt kis kirándulással felkeresheti a fennmaradt művárromot. Ezt egy könnyű, három órás túra keretében teheti meg, mely a váron kívül a Teve-szikla érdekes formációit is érinti.

A másik célpont az eredetileg Ziegler Géza néven született író szülőhelye: Agárdpuszta, a gárdonyi járásban. Agárdon, a Gárdonyi Géza Emlékházban egy egri vár terepasztalt is láthatnak.
Egert egy izgalmas mobilalkalmazás segítségével is bebarangolhatja, melynek segítségével a város titokzatos hősének kilétére derül fény.

Élet a Hargitán

A cikk írója magyartanárnő ismerősétől tájékozódva azt tudta meg, hogy az Ábel a rengetegben még ma is megfogja az általános iskolásokat – ami nem is csoda. Melyik kiskamasz fantáziáját ne mozgatná meg a lehetőség, hogy egyedül éljen, ráadásul egy erdei kunyhóban? Ábel, a csavaros észjárású legényke fél év leforgása alatt válik felnőtté, de hargitai magányában azért akadnak bonyodalmakat okozó látogatóik is. Erdély 2016-ban a Lonely Planet szerint a világ legjobb régiója lett, úgyhogy ha eddig nem volt apropója az odautazásnak, akkor legyen ez a regény az.

A Hargitán játszódó regényklasszikus nyomába eredve káprázatos erdélyi tájakon barangolhat a család. Szerzője, Tamási Áron Farkaslakán született, és – bár Budapesten hunyt el – itt is helyezték örök nyugalomra, sírját megnézheti a faluban. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, ahol ma a gimnázium őrzi a nevét. A kisváros mindössze hatszáz éves, egyetlen igazi műemléke a Jézus Szíve-kápolna, mely a város déli bejáratánál, a gyógyító források közelében található. Érdemes kilátogatni a városból a Budvárhoz: ezen a 635 méter magas sziklaoromzaton már a neolitikum embere is megtelepedett, de a legendák szerint a valaha rajta állt várat Attila testvére, Buda építtette. Székelyudvarhely központjában megint okíthatja a gyerekeket, ugyanis 13 történelmi személy szobrát láthatják az Emlékezés parkjában, Bem apótól Kós Károlyig.

A közelben pompás tájakon túrázhat: sokan kirándulnak a Madarasi-Hargita csúcsán, mely mindössze húsz percnyire van Székelyudvarhelytől, és az odavezető utat mindössze néhány éve aszfaltozták le. Aki még nem járt errefelé, el sem tudja képzelni, milyen szép erre a táj. Ezért is mutattuk meg korábban ezt a jól sikerült drónvideót.

Pál utcai fiúk 

Ha pedig járnának egyet Budapesten, a Pál utcai fiúk lába nyomát még sok helyszínen ma is felfedezhetik. Talán ugyanabból az okból örvend töretlen népszerűségnek ez a könyv is, amiért az Ábel: évjárattól függetlenül fontos, meghatározó értékeket közvetít. Szerzője, Molnár Ferenc maga is errefelé gyerekeskedett, pontosabban a József körút 83-ban lakott, melyen ma emléktábla is található. A regényben szereplő grund ma a Pál utca 6-os számú ház helyén lehetett.

Az iskola, amelybe a Pál utcaiak járnak, a Lónyay utca 4-6. szám alatt található téglaburkolatú épület. 1888-ban költözött ide a Református Gimnázium, amelynek a regény cselekményének idején (1889 tavaszán) a szerző maga is diákja volt. Az első fejezetben leírt útvonal, amin a gyerekek az iskolából hazamennek, ma is végigsétálható: a Lónyay utca, Erkel utca (a regényben még Pipa utca), Ráday utca (a regényben még Soroksári utca), Köztelek utca és az Üllői út. Egy sarokkal lejjebb, az Üllői út túloldalán már a Mária utca következik, ezen továbbhaladva az első sarok a Pál utca.

A „vörösingesek" az egykori Józsefvárosi Reálgimnáziumba jártak, aminek a neve ma Vörösmarty Mihály Gimnázium a Horánszky utca 11-es szám alatt. Nemecsek Ernő a Rákos utca 3. szám alatt, Boka az ezzel párhuzamos Kinizsi utcában lakott.

Ha pedig a gyerekek még nem húzódoznak a játszótértől, akkor jó ha tudja, hogy a regény megjelenésének századik évfordulóján adták át a Tömő utca 4. számú telken a Grund nevű közösségi teret, ahol egy egyedi, 880 négyzetméteres játszótér is létesült és ahol a könyvből elhíresült farakások is játékká alakultak itt. Szintén a századik évfordulóra avatták fel a Pál utcai fiúk szoborcsoportot a Práter utcai általános iskola előtt, mely az einstand jelenetét ábrázolja.

Ezt az irodalmi sétát összekombinálhatja még több kultúrával: ha már elmennek a Nemzeti Múzeum kertjébe, ahol az einstandra sok került, érdemes betérni és megnézni egy-két tárlatot, vagy akár járni egyet a Füvészkertben, az Illés utca 25. szám alatt – bár utóbbi nem teljesen ugyanitt volt akkoriban. A tó, amelybe Nemecsek belepottyant, valószínűleg a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömbök egyikének helyén lehetett.

Varázslat szerte a világban

Ha van olyan ifjúsági könyv, aminek a nyomában beutazhatjuk a világot, az egyértelműen a Harry Potter-sorozat. Aligha van olyan ország, ahol ne falták volna a gyerekek (és valljuk be, felnőttek) a varázslótanonc kalandjait, ennek megfelelően számtalan helyen találhatunk ilyen témájú szórakozási lehetőségeket. Még Pakisztánban is nyitottak a roxforti valóságot leképező kávézót.

A sorozat hazája természetesen Nagy-Britannia, ahol már olyan szálloda is nyílt, amiben potom százezer forintért alhatnak a rajongók egy éjszakát a filmbéli hálótermeket imitáló szobákban. Londonban több helyen is megfordulhatnak a rajongók, ahol Harry is felbukkant: például a London Zoo hüllőházában vagy a Kings Cross pályaudvaron. Fényképezkedhetnek a 9 és háromnegyedik vágány mellett, és egy üzletet is találnak, melyet Ollivander boltjának mintájára rendeztek be. A lehető legnagyobb durranás pedig egyértelműen a Warner Bros. stúdió, ahol a filmsorozatot forgatták: itt található a Nagyterem, Dumbledore irodája, és olyan legendás tárgyak eredetije is, mint Hagrid motorja és Harry Nimbusz 2000-es seprűje. A könyvtárjeleneteket viszont nem Londonban, hanem a világ egyik legmenőbb könyvtárában, az Oxfordi Egyetem Bodleian könyvtárában forgatták, melyben itt nézhet szét alaposan.

A japánokat is megihlette a Harry Potter-sorozat: Oszakában 2014-ben nyitottak ilyen témájú kalandparkot. A 108 hektáron elterülő élménypark a második a világon az orlandói Harry Potter-park után, ahol a látogatók Roxmortsban is sétálgathatnak, repülhetnek a kastély felett, és felülhetnek a Roxfort Expresszre. És képzeljék el, a japánok valódi baglyokat tanítottak be a levelek kézbesítésére, és ezek ott röpködnek mind a parkban!