Magyarország alábbi vasúti térképére pillantva elsőre feltűnhet egy valódi szigetüzem a Somogyi-dombság szívében. Ez a jellegzetes alak pedig a három nagyjából egyenlő hosszúságú ággal az Almamellék vasútvonal. 

Hogy kinek jut eszébe a dombok közé, látszólag mindentől távol egy vasútüzemet létesíteni? Nos, valószínűleg a legfanatikusabb vasútrajongókon túl senki másnak. Mert olyannak, akinek erre anyagi forrásai lennének, vagyis gazdasági megtérülést várna az üzemeltetésétől, nos, olyannak szinte biztosan nem. Báró Biedermann Rezsőnek sem jutott volna eszébe, ha 1899-ben át nem adják a MÁV Kaposvárt Szigetvárral összekötő szárnyvonalát, amelyhez kapcsolódva 1901-ben elkészült a kisvasút is, a nagyvasút almamelléki állomásánál kiágazva. A földterületek birtokosa ennek segítségével szállíttatta a mezőgazdasági terményeket, a fákat, valamint az üveghuta és a hamuzsírégető boksa termékeit.

Persze a kisvasutak történetét rendre megpecsételte a közúti fuvarozás térhódítása, a gumikerekű járművek egyre sokoldalúbbá válása, és az egyre több feladat átvétele. Almamellék környékén például az államosítás után, az ötvenes években még fejlesztésekre is sor került – a lóvasútról itt egyből dízelüzemre álltak át, a gőzös korszak kimaradt –, a vonalhálózatot pedig mindig a fakitermelés igényeihez igazították.

Igazi kuriózum

1961-ben indult el a menetrend szerinti személyszállítás, korábban ugyanis csak a mezőgazdasági dolgozók és a báró által alapított sasréti iskola diákjai utaztak rajta. Azonban 1977-ben az almamelléki vasút sorsa is megpecsételődött: megszűnt a nagyvasút. Ezáltal gyakorlatilag okafogyottá vált a csatlakozó szárnyvonal üzemeltetése. Az is csoda, hogy 1991-ig fennmaradt a teherszállítás ezen a vonalon.

A párkilométeres hálózatnak mára csak a sasréti fővonalán jár menetrend szerint vonat, ez is csak tavasztól őszig, hétvégente naponta kétszer. Ezt a pár kilométert 25 perc alatt teszi meg az ország legkeskenyebb, más szóval egyetlen megmaradt 600 milliméteres nyomtávú szerelvénye (eredetileg többek közt a királyréti és a debreceni is ilyen nyomközzel épült, ám ezeket később átépítették a szabványosabb 760 milliméterre).

Szombaton ünneplik

Ez a kis „zselici csühögő" a nyúlfarknyi vonalán május 14-én, a kisvasúti napon, 9-től 18 óráig folyamatosan munkában lesz. A tervek szerint összesen hétszer teszi majd meg az odavissza utat Almamellék és Sasrét közt. A kisvasúti napi jegy két utazásra érvényes, a felnőtteknek ezért 700, a gyerekeknek és nyugdíjasoknak 400 forintot kell fizetniük. A különleges programok helyszíne pedig Sasrét lesz, ahol kora délután solymászbemutató, gyermekszínház és tombolasorsolás követi egymást. De ezekkel párhuzamosan egész nap kézműves játszóház, vásár, pónilovaglás, íjászat és sok más vásári mulatság várja a látogatókat.

Sőt, a gyerekek még a kisvasútnál is kisebb, minivasúttal is utazhatnak majd. De lesz Előzd meg a kisvasutat! futás, indul majd tanösvényi szakvezetés és kincskeresés, a karitatív hangulatú érdeklődők pedig vért is adhatnak. De ha már egyszer arra járnak, az alábbiakban mutatjuk, mit érdemes a környéken megnézni.

Almamellék

Almamellék, a Zselicségben álló 380 lelkes kisfalu, az Almás-patakról kapta nevét – amelyet már a pécsi püspökség 1009-es alapítólevelében is említenek. Alacsony népessége ellenére több látnivalóval is rendelkezik a kisvasúton túl, még veteránjármű kiállítást is rendeznek minden évben.

A falu szép állapotban megmaradt, Szent Kereszt Feltalálása elnevezésű katolikus temploma még 1890-ben épült, érdekessége a lépcsőzetes oromzat és körülötte a kisebb emlékpark. Az egykori vasútállomás épületében pedig, amely ma már csak a kisvasút végpontjaként funkcionál, Erdei Vasút Múzeumot rendeztek be. Ez mutatja be a környék élővilágát és a századelő erdőgazdálkodását – a közelében álló ősbükköst pedig a megye legrégebbi erdejeként tartják számon. (Ha arra is kíváncsiak, milyen kalandosan lehet lóháton bejárni a környező településeket, kattintsanak ide.)

Ibafától Szulejmán lerombolt türbéjéig

Persze a település körül is van látnivaló. Ilyen például a kisvasút végállomásához közel eső sasréti vadászkastély, amelyet még Biedermann báró építtetett, és amely ma az erdészet vendégházaként működik. Az idilli környezetben, a háborítatlan természetben gyakran tartanak esküvőket és egyéb rendezvényeket. A mondókából ismert szomszédos Ibafán pedig ott a pipamúzeum, amely épp a tizenkilencedik században írt mondóka miatt jött létre.

Ugyanakkor a Republic-dalból is jól ismert 67-es út mentén dél felé haladva érdemes megnézni a Török-Magyar Barátságparkot is Szigetvár határában, amely az itt megküzdő Zrínyi Miklósnak és Nagy Szulejmánnak állít emléket – az itteni mai Turbék dűlőnév egyébként az egykor itt állt türbe helyére emlékeztet. De ha Észak felé indulnak, akkor érdemes útba ejteni Bőszénfán a Meseszállót is, amelynek kertjében még akár brazil ormányosmedvékkel is találkozhatunk.

Kisvasutakról korábbi cikkeinkben is olvashat:

Zsuzsi 134 éves, de még mindig füstöl
Ez az ország leghangulatosabb erdei kisvasútja, és alig ismeri valaki
II. Rákóczi, Morgó és Vili – kisvasutak a Börzsöny oldalában