Magyarország legismertebb kisvasútjai közé tartozik a Mátra lábánál pöfögő Mátravasút, amelynek ma két vonala üzemel, Gyöngyöstől kiindulva Mátrafüred, illetve Szalajkaház felé. Hazánk legmagasabb hegye kirándulóparadicsom, így komoly utasforgalommal büszkélkedhetnek a vonalak, főleg a mátrafüredi, infrastrukturális szempontból jobban ellátott ág.

Kisvasúti nap nincs, vadászkutya-simogató van

Kisvasúti napot idén nem szervezett a fenntartó Egererdő, ám szeptember 30-ára, péntekre erdészeti nyílt napot igen, amelynek keretében a mátrafüredi parkban beavatnak minden érdeklődőt az erdőgazdálkodás művészetébe. A kisvasút északi végállomásához közeli bemutatókon az erdei növények és állatok, az erdő élete mellett megismerhető lesz az erdészet működése is. Erdei gépek, fahasználat, vadgazdálkodás is terítékre kerül, de megkóstolhatók lesznek az erdő ízei, és nem maradhatnak ki az erdei vasutak sem.

Nem csak előadásokra és kiállításokra kell számítani: működés közben lesz látható az aprítógép, lesz vadászkutya-simogatás, ki lehet próbálni, milyen egy szarvasagancs érintése. A rendezvényre érkezők féláron utazhatnak a kisvasúton: ha lepecsételik odaúti jegyüket, visszafelé nem kell jegyet váltani.

A vasút története egyébként 1906-ig nyúlik vissza, az egri érsekségi uradalom ekkor építtette az első szakaszt, amely hamarosan hálózattá bővült, ezzel segítve a hegyvidék fuvarozását. Nem csupán fakitermelésről volt szó, de 1951-ben már a jó nevű pipishegyi készülékgyárhoz is vezetett iparvágány. Érdekesség, hogy 1917-ben 11 napra volt szükség ahhoz, hogy a Gyöngyös–Gyöngyössolymos közti alig öt kilométeres távot megtegye a vonat. Ennek oka nem a rossz pályaállapotokban keresendő, hanem abban, hogy akkor még nem volt kiépítve ezen a szakaszon a kisvasút, viszonyt a kisvasútra rendelt mozdonyt Gyöngyösre szállították, és onnan gurult el Gyöngyössolymosra, úgy, hogy folyamatosan építették előtte az ideiglenes pályát, amit aztán mögötte fel is szedtek.

1937-ben már a villamosítást tervezték, ami azonban a háború miatt nem valósult meg. A kilencvenes évek derekán a vasút megszüntetésének ötlete is felmerült, ám végül a felújítás és továbbüzemeltetés mellett döntöttek és kitartó munkával megújították az infrastruktúrát, és a járműparkot is, a kétezres években pedig még az említett vonalbővülésre is sor került.

Nem csak a kisvasút a látnivaló

Aki a kisvasút mellett mást is megnézne, ne hagyja ki Gyöngyösön a gyönyörű Orczy-kastélyban berendezett Mátra Múzeumot, amelynek legfőbb büszkesége a Magyarországon egyedülálló épségű mamutcsontváz. Bár a 2007-ben híressé vált bükkábrányi ősfák nem itt láthatók (hanem Ipolytarnócon), a lelőhelyről korábban kerültek ide növényfosszíliák.

Mátrafüreden a Benevár romja, vagy a Kozmáry-kilátó várja a kirándulókat, de megnézhetik Magyarország legmagasabban fekvő tavát, a Sástót is. A településen belül a Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babamúzeum az egyik legérdekesebb látnivaló, amely a palóc falvak sajátos, jellegzetes viseleteit mutatja be babákon.

A szalajkaházi vonalon fekszik Gyöngyössolymos, melynek az 1300-as évekbeli templom a legfőbb nevezetessége, végállomásától turistautak indulnak, de minden igényt kielégítő, nemrégiben felújított névadó Szalajka-ház turistaház is várja az erdő szerelmeseit.