Budapest mindig is Európa egyik legszebb városnak számított, amelynek természeti környezete, kulturális nevezetességei és építészeti csodái a két háború előtt és azután is turisták millióit csábították a magyar fővárosba. De vajon mit láttak itt a XX. század elejének, közepének utazói és milyenek most azok a nevezetességek, amelyeket 50-100 évvel ezelőtt csodáltak meg az erre járók? Összegyűjtöttük a legismertebb nevezetességeket az Erzsébet-hídtól, és az Országháztól kezdve a Budai Váralagútig és a Szent István-bazilikáig.
Budapest legismertebb látnivalói akkor és most
Pest és Buda 1873-ban egyesült: ekkor lett Magyarország fővárosa, Budapest. Az eltelt 152 év alatt igen sokat változott a város látképe, így örömmel fedezzük fel újra és újra azokat az ikonikus épületeket, amelyek ily régóta állják az idő próbáját.
A főváros sokat szenvedett a második világháború alatt, majd 1956-ban is, számos épületét földig rombolták, de újjáépítésüknek köszönhetően továbbra is gyönyörködhetünk szépségükben.
Alábbi írásunkban összeszedtünk néhány olyan építészeti nevezetességet, amelyek azóta is dacolnak az idővel.
Az Erzsébet híd
Az első, vagyis régi Erzsébet híd 1903-45 között állt a mai Erzsébet-híd helyén, építését 1898-ban kezdték el, nevét az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról kapta. Az eredeti acélszerkezetű lánchidat 1945-ben a németek felrobbantották.
Újjáépítése helyett egy új hidat terveztek a helyén felépíteni, ez lett az új Erzsébet-híd, mely egy 10 méterrel szélesebb kábelhíd lett és 1964-ben készült el. 1972. december 31-én haladt át rajta az utolsó villamos, azóta nincs rajta villamosforgalom.
A budapesti Wenckheim-palota
A VIII. kerületben, a belső józsefvárosi Palotanegyedben található elegáns műemlék palota ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete, amely azonban egykor a patinás Wenckheim grófok pesti magánrezidenciájaként és reprezentációs helyszíneként épült, ahol bálokat, társasági eseményeket tartottak.
A palotát Wenckheim Frigyes gróf 1886-ban építtette, de a gróf 1912-ben bekövetkezett halála után, az örökösök 1927-ben a fővárosnak adták el az épületet. Mint fővárosi közkönyvtár, 1931-ben nyílt meg a nyilvánosság számára.
A Gellért Szálló
A Duna jobb partján, 1918-ban elkészült szecessziós műemléképület a XX. század első felének legnépszerűbb budapesti szállodája volt. A 176 szobás szállodát Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte. Az építkezés az első világháború idején csak lassan folyt, és 1918 szeptemberéig a hotel nem is nyílt meg.
1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után a szálloda a nemzeti kormány főhadiszállása lett. A korai években olyan sikeres volt a szálloda, hogy 1927-ben további 60 szobával és egy hullámmedencével is kibővítették. A szálloda éttermét pedig Gundel Károly vette át. 2021 novembere óta az épület felújítás alatt áll.
A Budai Váralagút
A Széchenyi lánchíd budai hídfőjét (Clark Ádám tér) Krisztinavárossal összekötő 350 méter hosszú alagút 1853-57 között épült meg. Építése annak a Clark Ádámnak a nevéhez fűződik, aki a Lánchíd építéséért is felelős volt. Ferenc József császár 800 mázsa lőport adott az építkezéshez, cserébe pedig a hadsereg szabad átjárást kérte a létesítményen keresztül.
A Várhegyet hét és fél hónap leforgása alatt fúrták át 9,5 méter szélesen, és 349,66 méter hosszan. A klasszicista keleti homlokzatot Clark, a romantikus nyugati kaput Frey Lajos tervezte. A teljes munka 524 ezer forintot tett ki. A használatáért 1918-ig díjat kellett fizetni. Az alagút Clark Ádám tér felőli végén található a Lánchíd hídmesterének szolgálati lakása.
A Szent István-bazilika
Az épület helyén a XVIII. században az állatviadalairól ismert Hetz Theater állt, majd 1817-ben megalakult a lipótvárosi plébánia, így felmerült az igény egy plébániatemplom építésére. 1845-ben Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat 1846-ban kezdték meg, de a folytatás az 1848–49-es szabadságharc miatt késett.
A neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom építése végül 1906-ban fejeződött be. Ma az esztergomi bazilikával együtt az Esztergom-Budapesti főegyházmegye társszékesegyháza. 96 méteres magasságával az ország egyik legmagasabb, a Mol Campus után és az Országház mellett a főváros második legmagasabb épülete.
Az Országház
A 96 méter magas, 17 745 m² alapterületű Országház Európa második és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Az 1885–1904 között, neogótikus, eklektikus stílusban épült parlament Steindl Imre keze munkáját dicséri. Az Országgyűlés első ülését a magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben.
Az Országház építéséhez kizárólag hazai építőanyagokat használtak fel. Ez alól csak a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit a kivétel, amelyek Svédországból érkezek (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található).
A fent csokorba gyűjtött épületek közül az Erzsébet híd, a Gellért Szálló, a Budai Váralagút, és az Országház „A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út" néven 1987 óta UNESCO Világörökségi helyszínek.