Hazánk egyik legszebb templomát 1247-ben említi először egy oklevél, budavári Nagyboldogasszony-templom néven. A Life.hu cikksorozata, a Pesti mesék, összeszedte, amit a Mátyás-templomról tudni illik, és azt is kiderítette, hogy a koronázóhely volt már korábban istálló és mecset is.
A várnegyedben álló templom történetének kezdetét egyházi hagyományoknak köszönhetően ismerjük. Ezek szerint a mai Mátyás-templom helyén már Szent István király is építtetett egy templomot, de erről tárgyi emlékek nem maradtak fent. Valószínű, hogy a Szent István-féle templom részben vagy egészben elpusztult a tatárjárás idején, és ennek helyére épült aztán egy jóval nagyobb katedrális. Erről pedig már tudni lehet, hogy pontosan mikor: 1247-ben említi először egy oklevél, budavári Nagyboldogasszony-templom néven.
Ahogy a Life.hu cikkében írták, a templom valamivel több, mint 30 év alatt a magyar történelem egyik legfontosabb szimbolikus-szakrális terévé vált. 1309-ben már itt koronázták meg I. (Anjou) Károly Róbert királyunkat, majd később Nagy Lajost és Luxemburgi Zsigmondot is itt kiáltott ki királynak.
Hogyan ragadt rá a Mátyás-teplom név?
A templomot hosszú éveken át építették, bővítették a szekemberek. Az építkezés Mátyás király uralkodása idején fejeződött be, akit szintén itt koronáztak királlyá egy korona nélküli szertartás keretében (mivel 1458-ban a Szent Korona nem volt az országban). Mátyás számára fontos helyszín volt ez templom; bőkezűen támogatta az építkezéseket, sőt a templom jellegzetes harangtornyát is ő építtette.
"A király itt tartotta mindkét esküvőjét, így nem csoda, hogy a korabeli népnyelv elkezdte "Mátyás temploma"-ként hívni az épületet, végül pedig ebből alakult ki a mai neve. Legalábbis a közismert neve, hiszen hivatalosan továbbra is Nagyboldogasszony-templomnak hívják."
Mátyás templomát sem kímélte a tűz
Története során a Mátyás-teplom is sokat szenvedett. 1723-ban hatalmas tűzvész pusztított Budán, és nem kímélte a templomot sem. Az épület ezután sokáig rossz állapotban állt. Teljes körű felújítására jónéhány évtizedet várni kellett. A megújulás lehetőségét Schulek Frigyes tervei hozták meg neki, aki neogótikus stílusban varázsolta újjá az épületet, megadva neki azt a külsőt, amit azóta is ismerünk.
A templom belső terének díszítésében pedig a kor hazai képzőművészetének legjelesebbjei, Székely Bertalan, Lotz Károly és Zichy Mihály voltak a segítségére.
Ha szeretnétek még több érdekességet, izgalmas részletet megtudni a templomról, vagy a falai között található az Egyházművészeti múzeumról, akkor kattintsatok a Life.hu cikkére.