Budapest kevésbé ismert része a XVII., X., XIV. és a XIII. kerületen átcsobogó Rákos-patak partja, amely - a Budapest Városháza közösségi média posztja szerint - ideális helyszín ilyenkor tavasszal, ha kerékpároznánk egyet, vagy csak sétálnánk egy kicsit. A főváros hangulatos képeket is megosztott a bejegyzésben, amitől nekünk is igencsak megjött a kedvünk, hogy kocogjunk egyet a patakparton.

A posztot annak kapcsán tették közzé, hogy a patak felett, a Fogarasi út és Füredi út közötti szakaszon, most kezdődött el egy új gyalogos-kerékpáros híd építése. A bejegyzés szerint így ősztől még több helyen át lehet majd kelni a patakon.

Az átlagban 1-3 méter széles patak a Gödöllői-dombságban, Szada határában ered. Gödöllő városában az egyik mellékágával, a Fiók-Rákos-patakkal ömlik össze, majd Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapest területére a XVII. kerületben, Rákoscsabán. Rákosmentét elhagyva a X., XIV. és a XIII. kerületen átcsobogva ömlik végül a Dagály fürdő északi vége felett a Dunába. Útja közben több kisebb ér is táplálja.

A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét. Manapság már rákot ugyan nem, de egyéb vízi élőlényt újra bőven találni benne. Középkori leírások szerint az említett rákok a patak forrásánál éltek, írja a Wikipedia.