Tegnap volt pont két éve, hogy a Főkert elültette Budapest és egyben az ország első Miyawaki-erdejét, mára pedig jól látszik, hogy mi is a Japánból származó növénytelepítési módszer lényege, derül ki a Főkert posztjából.

A 2021-ben, 93 évesen elhunyt Miyawaki Akira japán botanikus, ökológus, azzal szerzett nemzetközi elismertséget, hogy új  módszert dolgozott ki a leromlott, degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására.

A Miyawaki-módszer lényege, hogy egymáshoz nagyon közel ültetik el a facsmetéket, hogy versenyezniük kelljen a fényért, így ösztönözve őket gyorsabb növekedésre. A recept a következő: végy egy (városi) területet, akár csak pár tíz négyzetméterest, kutasd fel, milyen növényzet élne ott, ha nem volna ott emberi tevékenység, majd válassz ki minél több fa- és cserjefajt ebből a potenciális vegetációból. Végy a választott őshonos fajokból annyi növendéket, hogy területed minden négyzetméterére jusson 3 db, majd készítsd elő a talajt. Ültesd el a kis fákat, bokrokat minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban. Öntözd meg a telepített csemetéket, takard le szalmával a talajt – ezzel védve a kiszáradástól, és lebomlásával biztosítva egy kis „nasit" a fejlődő növényeknek.

2021. május 20-án ültették el a tabáni Miyawaki-erdőt, 40 négyzetméteren összesen 120 növényt, melyek között találunk barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, és legnagyobb számban mezei- és korai juhart. A nagyon sűrűn, véletlenszerűen ültetett, őshonos cserje- és fafajokból álló kis erdőfolt volt az első ilyen módszerrel ültetett erdőcske a sorban, de azóta már a főváros több pontján is találkozhatunk hasonlóval.

Két év elteltével látszik, hogy mi a Miyawaki-módszer erőssége: bámulatos sebességgel nőnek az itt lévő növények, mivel a sűrű ültetés miatt folyamatosan versenyezniük kell a fényért és a tápanyagokért. Ahogy a Főkert által megosztott fotókon is látszik, a fák a telepítés óta megháromszorozták a magasságukat.