Keleties hangulatú kertet alakítottak ki a Budavári Palotanegyed egyik legeldugottabb részén, az egykori török városnegyed területén. A Török kertben egy mór mintákat idéző díszszökőkút, valamint a gazdag növényvilág miatt is élvezhetjük a keleties hangulatot.

A kertben öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, vadszőlő, birsalma, törpe orgona és szépen rendezett gyep várja a látogatókat, a növényzet folyamatos vízellátását automata öntöző- és csepegtető rendszer biztosítja. A tervezésekor nagy gondot fordítottak a mediterrán mikroklímával rendelkező kert flórájának kialakítására, írja a Nemzeti Hauszmann Program, Facebook-oldalán.

A Török kert a rekonstruált Csikós udvar dél-nyugati részén fekszik, neve pedig arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló, balkáni hangulatú városrésznek még dzsámija is volt.

Buda visszafoglalásakor, 1686-ban az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére később fákat ültettek. Ettől kezdve a területet Újvilág-kertnek hívták, amely egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett.