Csíkos kismozaikok, élénk színek, és a csodaszarvasok meséje: néhány jellegzetes design elem az M3 metróvonalon megújuló Kálvin téri állomás utasteréből. A metróállomás új építészeti koncepciója amellett, hogy az eredeti kialakítás egyes jellegzetes elemeit újraértelmezi, a csatlakozó M4 állomás formavilágára és stíluskészletére is reflektál - olvasható a BKV honlapján.
A Kálvin téri állomás építészeti koncepciójáról az állomás tervezője, Kosztolányi Zsolt beszélt egy videóban. Ebből kiderül, hogy a tervezés során az M4-es metró természetes megvilágítású magas belmagasságú tereit példaként véve igyekeztek itt is minél inkább tágítani a teret. Már amennyire lehetséges volt a 240 belmagasságú helyiségben. Az álmennyezetet megbontották, és világítótesteket helyeztek el, mintha a napfény törne be a megálló terébe
A grafikai kialakítás Bartók Béla Cantata Profana című kórusművét dolgozza fel, és Fábry Katalin munkája. A lejtaknák a mélybe történő utazást jelképezték a tervezők számára: a transzformációt, az átalakulást, a közeledést a tudatalatti felé. Bartók műve is egy átalakulásról szól. A történet középpontjában egy öregember és kilenc fia áll.
A népballada szerint az öregember állandóan vadászni jár, és a gyerekek is ezen nőnek fel. Egy napon, amikor egyedül maradnak, és hegyeken völgyeken át űznek egy szarvasbikát, maguk is szarvassá változnak. Amikor az apjuk észreveszi ezt, arra kéri őket, hogy jöjjenek vele haza, de a kilenc szarvassá vált fiú már nem tud többé hazamenni.
A történetet megidézve szarvasok jelennek meg például a kábeltakaró perforációs lemezeken, amelyeknek egy részét egyébként óriásplakátok borítják majd. Kosztolányi elmondása szerint a grafikáknak nem a kultúra terjesztése és az utazóközönség nevelése a célja, hanem hogy egy egyéni karaktert adjon az állomásnak, az állomásnév elolvasása nélkül is.
A következő hetekben a május közepén megnyíló 3K állomások – Kálvin tér, Corvin-negyed, Semmelweis Klinikák – építész tervezőit és az elképzeléseik alapján átalakuló tereket is bemutatjuk majd.