Aki a napokban a Bartók Béla út 57 előtt jár, érdekes munkálatoknak lehet tanúja: 15 négyzetméteren dunabogdányi köveket süllyeszt a földbe egy sokszínű brigád. A Főkert adja hozzá a tervet és a fát, a Penta az élőerőt, a XI. kerület a gáztervet, a Budapest Közút az engedélyt, a Gardenfutura a termesztőközeget és a tudást. Ez ugyanis egy nagy szabadtéri homokozó, felkészülés egy V. kerületi, Arany János utcai projekre, egyben Budapest első olyan helyszíne, ahol a rejtélyes Stockholm-módszer élesben debütál - derül ki Bardóczi Sándornak, Budapest főtájépítészének a Facebook-oldaláról.

A Stockholm-módszer egy olyan fatelepítési metódus, ahol a zöldsávot kiássák, mint egy közműárkot, és 30 centis rétegenként tömörítve sziklákkal töltik fel. A sziklák közé speciális talajkeveréket mosnak aktív szénnel, gombakultúrákkal, humusszal. Ez az úgynevezett szerkezeti talaj, amelyben a fák nagyon jól érzik magukat. Gyökereikkel behatolnak a sziklák réseibe, s ahogy a gyökerek vastagodnak, úgy mozgatják a sziklákat, amelyek lazítják a talajt.

85% kő, 15% spéci termőközeg = kánaán a városi fáknak. Ha ez betonfeltöréssel is jár, akkor egy-egy 15 négyzetméteres szakasz 900 ezer forintból jön ki. Ha csak zöldsáv átalakítás történik, akkor 400 ezer forint a költsége. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen közegbe ültetett városi fák gyökérzete kétszer gyorsabban nő, a fa sokkal jobban érzi magát a helyén és virulensebb, a betegségekre kevésbé érzékeny. Vagyis ez a talaj segít neki túlélni a várost. A szerkezeti talaj teherbíró, olyan mint egy makadám útalap, akár burkolható is, parkolásra is alkalmas. A fáknak ekkor is biztosított a "gyökérwellness". A módszert Stockholmban egy Björn Embrén nevű közlekedésmérnök kísérleteztette ki, egy finn egyetem bevonásával. Stockholmban több mint 15 éves múltra, a nyugati nagyvárosokban 10 éves múltra tekint vissza. 

 Címlapkép: Stockholm - Forrás: brightfreak/pixabay.com