A Közvágóhíd és a Kálvin tér között tervezett mélyalagút terveinek elkészítéséhez 93 helyszínen kezd próbafúrásos talajvizsgálatokba a Budapest Fejlesztési Központ – elsőként a Kálvin téren indult meg a munka. Az alagút nyomvonala most vált véglegessé, és a Nemzeti Múzeum előtt 70 méter mélyre fúrtak le, hogy pontos talajmintához jussanak. A következő hetekben a további 92 helyszínen indulnak munkák.
A mélyalagút annak a fejlesztésnek a része, melynek keretében a ráckevei H6-os és a csepeli H7-es hévet is felújítják és meghosszabbítják a Kálvin térig. A hévek metróként süllyednének a föld alá a Közvágóhíd térségében, és három állomást érintve közösen futnának a föld alatt a tervezett 5-ös metróval. A járművek a Közvágóhídnál a Déli Körvasút új állomásához, az 1-es, 2-es és 24-es villamosokhoz kapcsolódnak majd, a Boráros téren a nagykörúti villamosokra kínálnak átszállást, a Kálvin téren elérik a 3-as és 4-es metrót, illetve több felszíni járatot.
A hévprojekt fúrópajzzsal fúrt alagúti szakasza a Közvágóhíd állomással kezdődik. Az alagút ezen a szakaszon mintegy 20 méter mélyen indul majd a belváros felé, lassan ereszkedve lefelé a Boráros tér állomásig, ahol 25 méter mélyen fog haladni. A Boráros tér után az alagút hirtelen süllyedni kezd egészen 50 méter mélységig, hogy biztonságosan elérje a Kálvin teret, és itt a meglévő M3 és M4 metrók állomásai alá fusson be. Az alagút a Kálvin tér után még 500 méter hosszon fut majd az ELTE alatti végéig. Ide, a kihúzóvágányra fognak a hévszerelvények beállni, mielőtt visszafordulnak – az utasok itt már nem lehetnek majd a vonaton, legalábbis addig, amíg a vonal nem folytatódik északra, Óbuda felé, hogy az 5-ös metró távlati terve szerint ott majd egy észak-déli regionális gyorsvasútként egyesüljön a H5-ös szentendrei hévvel.
Városi környezetben az alagútépítők sok kihívással néznek szembe: az alagút feletti talajréteg vastagsága, a változó talajviszonyok, a talajban előforduló talajvíz olyan körülmények, amelyek közvetlenül befolyásolják az alagútépítés módját. Ráadásul mindezt úgy kell végrehajtani, hogy közben meg kell óvni a meglévő épületeket, műemlékeket, csatornákat, villamos, víz- és gázvezetékeket, távközlési kábeleket (azaz a közműveket). Az építkezés teljesen átalakítja a felszíni közlekedést, alapvetően változtatja meg az emberek mindennapjait. A H6/H7 hév alagútja fúrópajzzsal fog készülni. Az alagútfúró pajzs alkalmazásának legfőbb előnye, hogy a felszín legkisebb zavarása mellett, közmű érintése nélkül, gyorsan, biztonságosan tud a talajban előrejutni.
Mivel az alagút változatos talajkörnyezetben épül majd, tervezéséhez szükséges minél több információt begyűjteni a környezetről. Ez ún. geotechnikai feltárásokkal (fúrásokkal, szondázásokkal) lehetséges. Ezek a feltárások a mérnökök számára szolgáltatnak nélkülözhetetlen információkat a tervezéshez. A feltárásokat előre meghatározott helyeken készítik, az alagút teljes hossza mentén. A fúrások a Kálvin tér környezetében akár 65-70 méter mélységig is lehatolnak, ennek nyomán megismerhetők a különböző földtani korokban települt geológiai képződmények.
A feltárásokat napközben készítik egy teherautóra szerelt fúrógéppel. A nagy mélységek miatt egy helyszínen több napot is eltöltenek. A készülő vizsgálatokból vett talajmintákon laboratóriumban számos mechanikai vizsgálatot végeznek, ezek eredményei alapján a tervezők meg tudják határozni az alagútépítés technológiáját, az építendő szerkezetek méreteit. A fúrások során nyert talajmintákból megállapítható az adott helyszínre jellemző talajrétegződés, az egyes talajrétegek típusa (agyag, homok, kavics, márga stb.). A talajmintákon elvégzett laborvizsgálatok segítségével pedig megállapíthatóak az egyes tajrétegek fizikai jellemzői (szilárdsági paraméterek, alakváltozási paraméterek, vízáteresztés stb.), ezek nélkülözhetetlen alapadatok a tervezés során elkészítendő számításokhoz, az építés számítógépes modellezéséhez - számolt be részletesen a munkafázisokról Vitézy Dávid a Facebook-oldalán, ahol további képek is láthatók.