Nem kérdés, hogy az életmód, amit a 21. század embere folytat, egyre kevésbé fenntartható. Ugyanakkor egyre többen vágynak arra, hogy megismerjék az ökológiai szempontból hosszútávon is életképes alternatívákat, amire a különböző öko- és biofalvak nagyszerű lehetőséget biztosítanak. Egy egész napos kirándulás páratlan szépségű tájakon, vagy akár egy hosszabb elvonulás, igény szerint a tanulást is magában rejtő önkéntesmunkával egybekötve – ezt kínálják Magyarország legújabb, egyelőre még kevésbé frekventált ökofalvai: Agostyán, Bokorliget és Máriahalom.
Az Agostyáni Ökofalu: óvodástól a felnőttig bárki jöhet tanulni akár egy hétre is
Agostyán egy aprócska, 565 fős kistelepülés a Gerecse vadregényes mészkőrögeivel és erdeivel szegélyezve, távol a város zajától. Hivatalosan ugyan 1985 óta Tata külterületének számít, de a valóságban nagyon is önálló, sőt, önellátó: hasznos tudást őrző és átadó ökofalunak ad otthont, de fenntartható temetkezést bemutató kegyeleti emlékerdő és őshonos fajokat összegyűjtő arborétum is várja itt a turistákat és a tanulni vágyókat.
Az Agostyáni Ökofalu – teljes nevén: Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán-Ágostonliget – már több mint 25 éve áll, célja a fenntartható, természetközeli rendszer kiépítése, amely az ezeréves tudást igény szerint ötvözi a modern eszközökkel. A 20 hektáros terület munkanapokon május 1-től október 31-ig 9 és 16 óra között, november 1-től április 30-ig pedig 9 és 15 óra között várja a látogatókat. Szakvezetést is kérhetünk, de az ökofalu szakemberei arra is nyitottak, ha valaki hosszabb időre érkezne, hogy az ökoszemléletről tanuljon.
A természetvédelmi és humánökológiai oktatóközpont látogatói megismerkedhetnek az ehető növényekkel és az őshonos állatokkal, megtanulhatják, hogy a régi korok emberei mivel gyógyították bajaikat, hogyan építették fel házaikat, lisztet őrölhetnek, kemencében süthetik meg a kenyerüket, mentát gyűjthetnek a délutáni teához, de akár kecskét is fejhetnek, hiszen a fenntartható szemlélet szerint minden növénynek, állatnak – és persze az embernek is – megvan a maga helye az ökológiai rendszerben. Egy ilyen önellátó tantábor kicsit túlélő-kaland is, hiszen az ökfalu területén nincs áram, vezetékes víz vagy gáz, kizárólag a napelemek és napkollektorok emlékeztetik arra a látogatót, hogy a 21. században jár.
Az ökofalu szomszédságában, az Öreg-Kovács-hegy lábánál a történeti ökológiai program keretében középkori jellegű házak épültek, a hegyen pedig Árpád-kori plébániatemplomot is találunk. A templom mögött egy Magyarországon még egyedülálló kegyeleti emlékerdő is van. Ez azt jelenti, hogy az elhunyt hamvai egy biológiai úton lebomló, környezetbarát urnában kerülnek elhelyezésre az előzetesen kiválasztott fa gyökereinél – igény szerint világi vagy egyházi szertartás szerint –, ami teljes egészében környezetbarát temetkezési módnak számít.
Ha erre járunk, érdemes ellátogatni az Agostyáni Arborétumba is, amit Tata felől érkezve az Agostyán és Tardos közötti Bocsájtó-völgy jobb oldalán találunk. A páratlan fekvésű és mikroklímájú arborétumban a növényfajok többsége különleges fenyőféle. A sikeres telepítés eredményeként ma közel 300 fa- és cserjefaj, köztük a Gerecse jellemző növényei is megtalálhatók két mesterségesen kialakított tó szomszédságában. A kirándulók bátran megízlelhetik a völgyet átszelő, hidegkúti források vizét is.
Bokorliget (Szentantalfa): a Balaton-felvidék páratlan panorámájú ökogazdasága
A mindössze 432 fős kistelepülés, Szentantalfa Balatatonfüred felől is megközelíthető, panorámája pedig lélegzetelállító: a Csicsói-medencében, más néven Nivegy-völgyben található. A kirándulókat itt tucatnyi borút várja: kis sétával eljuthatunk a régi családi borászatokhoz, ahol a helyi borkülönlegességekből kóstolhatunk, vagy akár haza is vihetünk egy-egy palackkal. Cser-ki-Bor Pince, Cseh Családi Borpince, Dobosi Pincészet, Keller Pincészet, Mersics Porta, Molnár Családi Pince... itt, a Szent Balázs-hegy lábánál a családi pincészetek száma szinte végtelen.
A Balaton északi partjától csupán egy szűk órányi sétára, alig 5,5 kilométerre, közvetlenül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szomszédságában van egy 25 hektáros földterület, amelyet a helyiek korábban Hangyásaljának neveztek, és ahol ma a Bokorliget Alapítvány működteti az ökogazdaságot.
A Nemzeti Park Igazgatósága ezen a vidéken alakította ki a gyönyörű panorámás, tóra néző, erdővel övezett Majorságot, ahol a régió őshonos állatfajtáival: a rackajuhval, a bivallyal, a szürkemarhával és a különféle pásztorkutyákkal találkozhatunk, de természetesen vannak lovak és baromfik is. Rendszeresen tartanak a látogatók számára lovasbemutatókat, pónilovaglást, tereplovaglást és lovaskocsikázást is, valamint ajándékbolt, büfé és játszótér is van.
Túrázóknak vagy kalandra vágyó családoknak bátran ajánljuk a hibrid Suzuki Vitarát, amely minden elemével készen áll az újabb felfedezésekre.
Legyen szó aszfaltról vagy off-road terepről, az AllGrip összkerékhajtási rendszer bármilyen útfelületen remek menetstabilitást biztosít az autónak. (X)
A biogazdálkodást folytató terület igazi ökofalu: ez természetesen nem kőkorszaki módszerek használatát jelenti a mezőgazdaságban, hanem egy olyan tudatosan felépített rendszert, amelyben az emberi tevékenységek károsodás nélkül építhetők be a természeti világba, méghozzá olyan módon, hogy méregmentes, egészséges termés lehessen a gazdálkodás eredménye. Az ökogazdák a természet folyamatait tükrözik, nem véletlenül nevezik a módszert ember- és környezetkímélő gazdálkodásnak is.
Aki Szentantalfán jár, rögtön kiszúrja, hogy katolikus, református és evangélikus kápolna is van, az előbbi szomszédságában helytörténeti kiállítás is működik, az ökogazdálkodások szerelmesei pedig akár a főként sajtkészítéssel foglalkozó Royesfarmra is ellátogathatnak.
Máriahalom: igazi közösségi tér épül, amihez nemcsak falutársként, de önkéntesként is csatlakozhatunk
Alig 38 kilométerre Budapesttől, a Gerecse keleti dombjai között, Tinnye, Perbál és Gyermely szomszédságában húzódik Máriahalom, a 600 fős közép-dunántúli falu. Akik először érkeznek ide, azoknak legfeljebb a kádárkockák és egy barokk stílusú katolikus templom jelenti a látnivalót, pedig ez a gyönyörű fekvésű település egy biofalut is rejt magában a Pataksor utca mentén. Érdekesség, hogy a biofalu mindig nyitva áll, télen, nyáron, éjjel és nappal, csupán előzetes bejelentkezésre van szükség.
A biofalu kifejezés itt a szó tágabb értelmében értendő: azon emberek közösségét jelenti, akik Máriahalmon és az ide tartozó területeken élnek. Vannak azonban olyan lakások és házak, amelyek bérelhetők és megvehetők azok számára, akik komolyabban elköteleződnének az organikus közösségi gazdálkodás mellett. Az alapító, Lakatos Géza nagyjából még 70 ház építésében gondolkodik, és folyamatosan várja a majdani falutársak jelentkezését.
A közösségi lét minden szinten megjelenik a biofalu életében: szeretettel várják az önkénteseket, akik a kerti munkákban nyújtott segítségükért cserében szállást, ételt kapnak, és egyben a lehetőséget, hogy megismerjék a biogazdálkodás alapjait. Tavasszal, amikor a pandémia miatt az óvodák és az iskolák bezártak, sok család rendszeresen járt ki hozzájuk a környékről kertészkedni és segíteni a gazdaság körüli teendőkben.
Szintén a járványhelyzet miatt vált a biofalu központi elemévé az ún. elvonuló vendégház, amely főként csoportos és egyéni elvonulásokhoz kínálja szobáit, de rendszeresen fogad önkénteseket, és otthont ad gyerektáboroknak, ahol a kicsik a frissen felújított, organikus játszótér hangulatát is élvezhetik. De akik csak egy napra érkeznek, azok is nagyokat kirándulhatnak a mesés tájon, ahol a gazdálkodás minden momentuma a természetben zajló folyamatokat hivatott modellezni.
A cikk megjelenését a Suzuki támogatta, a helyszíneket a Vitara modellel jártuk be, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.