Brassó: hangulatos barokk óváros és impozáns panoráma

Brassó Bukarest után Románia második legnagyobb városa a maga 250 ezres lakosságával, amelyből 16-17 ezer ember magyar anyanyelvűnek vallja magát, élénk közösségi életet fenntartva. Ha nem akarunk autózni, akkor jó ha tudjuk, hogy a MÁV Corona InterCity járata a Budapest – Szolnok – Nagyvárad – Kolozsvár – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy – Brassó vonalon újra közlekedik, hálókocsis fülkéi kényelmes megoldást jelentenek az 1500 km-es távolság átszelésére. A Corona InterCity Brassó régi, latin elnevezéséről kapta nevét, ugyanis a legelső városháza építésekor állítólag egy koronát találtak a földben, amit a városalapító atyák égi jelnek vettek; a város címerében még ma is látható ez a korona.

Brassót már a fekvése is vonzóvá teszi: Erdély délkeleti felében, a Barcasági-medencében található, a 955 méter magas Cenk-hegy lábánál, amelynek magaslatain a páratlan természeti diverzitásnak köszönhetően barnamedve és farkas is gyakran megfordul. Persze mi most nem a hegyek járatlan útjai közé, hanem a gyönyörű kései barokk és rokokó óvárosba invitáljuk a kedves olvasót, ahol középkori tornyok között, hangulatos éttermek és kávézók szomszédságában bújnak meg az impozáns épületek. Mivel a legtöbb érdekesség az óvárosban található, egy nap elég lehet ahhoz, hogy Brassót bejárjuk.

A város fő nevezetessége az 1385 és 1477 között épített, késő gótikus stílusú Fekete templom, mely egykor Magyarország legnagyobbja volt, és most is Erdély templomóriásának számít. Ekkoriban épült az egykori városháza is, amely 1770-ben barokk arculatot kapott, és amely ma már múzeumként működik. Ugyanakkor igazi, érett barokk kori emlék a Szent Péter és Szent Pál apostolok római katolikus plébániatemploma a Kolostor utcában (Strada Mureșenilor), amely valaha "nemzeti magyar" imahelynek számított, és ahová fejedelmeink is jártak hálát adni. Jelenlegi barokk arculatát 1766-ban nyerte el. Az óváros díszes, az elmúlt években felújított épületei szintén ebben a korszakban épültek, páratlan barokk hangulatot kölcsönözve ezzel a megyeszékhelynek.

Brassó a kirándulóknak is paradicsoma. Az óvárosból könnyű megközelíteni a felvonót, amely a Cenk hegytömb tetejére repít. Innen nemcsak a Los Angeles-i Hollywood-tábla mintájára készült BRASOV feliratot, de az egész települést megcsodálhatjuk. A hegytetőn állnak Brassovia várának maradványai és a Millenniumi emlékmű nyomai is, valamint a középkorban a város védelmét ellátó fal és harminckét bástya maradványai is innen látszanak a legjobban.

Lecce: mediterrán életérzéssel keveredő barokk arculat, élénk közösségi élet

A Dél Firenzéjének is becézik a hangulatos, barokk épületekkel teli városkát az olasz csizma sarkában. A távolsága Budapesttől 1220 km, ezért autóval sem bolondság elindulni, a vonatközlekedés viszont kimondottan kényelmes, három útvonalon keresztül is megközelíthetjük a 100 ezres lakosú várost. A három hálókocsis vonat, vagyis a Budapest – Bécs – Velence – Lecce, a Budapest – Bécs – Róma – Lecce, illetve a Budapest – Bécs – Milánó – Lecce útvonalat bejáró közül a megfelelő kiválasztása attól is függ, honnan jövünk, és mi az, amit megnézünk, mielőtt Leccébe látogatunk.

Lecce fő exportcikke a puha, könnyen megmunkálható leccei mészkő, amely kedvezett a barokk stílusra jellemző finom, apró, mégis komplex részletek kidolgozásának az épületek homlokzatain. Nem csoda, hogy a város – Európában szinte egyedülálló módon – püspöki székhellyé válása óta egészen egységes barokk arculatot mutat, csak a római amfiteátrum lóg ki a sorból.

A legérdekesebb építmény talán a leccei dóm, a Santa Croce, amelynek csupán egyetlen kijárata van, és kizárólag szakrális építmények veszik körül: az egyházi vezetők láthatóan tartottak egy esetleges lázadástól, ezért egy jól védhető városrészt építettek ki. Ezt a valaha kőfalakkal körbevett óvárost idézik meg a gyönyűrű barokk paloták is: a Palazzo Carafa, az Adorno, a Palmieri és a Palazzo del Seggio.

A város főtere a Piazza Sant' Oronzo, ahol a Via Appia, vagyis a Római Birodalom legfontosabb útjának végét ma is ókori oszlop jelzi. Ezen a téren cseréltek árut egykor a velencei, genovai és dalmát kereskedők, és itt zajlott a közösségi élet is. Az óváros hangulatos barokk épületei között sétálva pedig könnyen megértjük, miért nevezik Leccét igazi ékszerdoboznak: Róma és Szicília barokk kisvárosai után csak itt találunk ilyen különleges, egységes stílusban megalkotott építészeti remekműveket.

Olmütz: hétvégi sörtúra barokk díszletek között

Olmütz, amelyet magyarul Alamócnak neveztek egykor, nem az a klasszikus turistaparadicsom, de nem is azért szeretjük. A pálpusztai sajt mellett a henger alakú olmützi kvargli az, ami a gasztronómiailag elkötelezetteknek először az eszébe jut róla, mindkét markáns illatú sajt ugyanis erről a vidékről származik. Olmütz csupán 400 kilométerre fekszik Budapesttől, ezért bármikor megszervezhető egy hangulatos hétvégi sörtúra, amely a gyönyörű barokk város impozáns épületeinek körüljárását is magában foglalja.

A Morvaország központjának számító, mintegy 100 ezres lakosú város egyik fő nevezetessége egy olyan barokk memento, amelyet 2000-ben az UNESCO is a világörökség részévé nyilvánított: ez pedig a Szentháromság-szobor. A 35 méter magas oszlop Csehország legmagasabb szoborcsoportja, amelyhez évente több ezer zarándok látogat el, hogy lerója előtte kegyeletét. A talapzatába egy aprócska kápolnát is beszorítottak a középkorban, alig néhény méterre innen pedig két gyönyörű barokk kutat láthatunk: a Herkules- és a Caesar-kút vize egyes legendák szerint gyógyító erővel bír.

Ugyan nem barokk emlék, de Olmütz másik nevezetessége az 1419 és 1422 között épült asztronómiai óra, amely kicsit sem hasonlít prágai testvérére, mégis rendkívül látványos. A második világháborúban megsérült, így 1951 óta – a szocializmus jegyében – munkások jelzik rajta a múló időt. Innen bármerre elindulhatunk, a belvárosi utcákat végig szépen karbantartott, zömében barokk épületek tarkítják, úton-útfélen hangulatos sörözőkkel, ahol az árszínvonal jóval a prágai alatt marad, sörkorcsolya gyanánt pedig a pálpusztait vagy a kvarglit, illetve a Csehországban népszerű utopenecet (pácolt szafaládé) is kérhetjük.

Székesfehérvár: ahol királyaink spirituálisan töltekeztek, és ahol ma a legtöbb barokk emléket találjuk

Székesfehérvár Budapestről kevesebb mint egy óra alatt elérhető, akár a Balatonra menet is érdemes egy kis városnézést tartani a királyok városában. A 10. században alapított Székesfehérvár egykor dúsgazdag, virágzó középkori város volt, a 14. századig az összes királyunkat itt, a mai Nemzeti Emlékhely területén álló Szűz Mária prépostsági templomban koronázták meg, többségüket itt is temették el, köztük magát Szent Istvánt is. Itt volt a királyi székhely, itt őrizték a Szent Koronát, a királyi kincstárat és a levéltárat is, de a magyar uralkodók és nemesek a politikai, gazdasági körútjaik során spirituális és kulturális feltöltődésre is ide jártak évszázadokon keresztül.

A török uralom alól 1688-ban szabadult fel az ősi magyar királyi székhely, így a város újjáépítése a korszakra jellemző barokk stílusban történt, a 18-19. századra pedig Székesfehérvár az ország leginkább egységes arculatú barokk városává lépett elő. Hol máshol merítkezhetnénk meg mélyebben az országhatárokon belül a barokk kultúrában, ha nem itt?

„Nyiss Fehérvárra!"

Óriási kedvezményekkel, különleges élményekkel csábítja Székesfehérvár a szállóvendégeit. Az ingyenes kedvezménykártya már egy éjszakától jár. Akár az aktív kikapcsolódás tölt fel, esetleg kultúrára éhezel, netán romantikára vágysz, indulás! Varázslatos történelmi belvárosunk, az örök szerelem szimbóluma, az Európa-szerte ismert Bory-vár vagy a Sóstó természetvédelmi terület tanösvényei, mind-mind Rád várnak! (X)

A Szent István-székesegyház és altemploma mellett impozáns barokk épület még a Városháza, ahol a Szent Korona hiteles másolatát őrzik, és szintén barokk épület a Püspöki palota, amely mellett egy látogatóközpont is épült. Utóbbi a Magyar Szent Család nevű tematikus út része a palota látogatható területeivel és az Egyházmegyei múzeummal együtt, amelyet ugyanúgy érdemes megnézni, mint a szomszédságában található gyönyörű, domborműves falikutat.

De ne hagyják ki a városnéző programból a török hódoltság után visszatérő ferences szerzetesek által épített Szent Imre-templomot sem, ahol ma gazdag egyháztörténeti gyűjtemény várja a látogatókat; míg a korábban lakóházként szolgált Budenz-ház épületében Ybl Ervin művészettörténész hagyatékából láthatnak állandó kiállítást.

A székesfehérvári sétát folytathatják a Jókai utca végén található, Kármelhegyi Boldogasszonyról elnevezett Karmelita templom és rendházban, amely 1731-ben épült. Az épületben működő papnevelde könnyed barokk stukkókkal díszített ebédlőterme, melyet olasz mesterek készítettek, csak előzetes bejelentkezés után látogatható, de érdemes megnézni a templom mennyezeti freskóit, a három mellékoltárképet és az oratórium barokk feszületét is.

Kevesen tudják, de a Fő utca meghatározó barokk épületének, a Ciszterci templomnak a sekrestyéjében Magyarország legértékesebb rokokó stílusú templombútorzata bújik meg, amit szintén érdemes megnézni. Ahogyan a Fekete Sas Patikamúzeumot is, amely 1971-ben megszűnt patikaként funkcionálni, de barokk stílusú bútorzatával és felszerelésével a 18. századi gyógyszertár korhű, jellegzetes arculatát mutatja.

A Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes pedig nemcsak Székesfehérvár barokk gyöngyszeme, de az ország legjelentősebb barokk épülettömbje. Legszebb homlokzata a Városház térre néz, ahol a belváros szívében leülhetünk fagyizni, megihatunk egy kávét vagy ebédelhetünk egy jót.

 A cikk megjelenését a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. támogatta, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.