Bárányhimlős lett a gyerek a nyaraláson, ezért nem engedik fel a repülőre? Helikopteres mentésre, vagy szállíthatatlan állapota miatt több hetes kórházi ellátásra van szüksége? Az akut betegségekkel és balesetekkel biztosítás nélkül sokmilliós összegre is rúghat egy nyaralási büdzsé. És akkor még nem beszéltünk arról, hogyan védjük magunkat a kókler utazási vállalkozásoktól, vagy, hogy mire számítsunk akkor, ha nyaralás közben derül ki, hogy az utazásunkat szervező iroda időközben csődbe ment. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket járjuk körbe két utazáspiaci szakértő segítségével.
A bankkártyához tartozó biztosítás nem elég!
"Húsz éve a külföldi útra készülők 30 százaléka kötött utasbiztosítást, ez a szám mára kb. 50 százalékra nőtt. Jobb a helyzet, ha az utazási irodákat választókat vesszük alapul, mivel az ott dolgozók felhívják az utasok figyelmét a biztosítás fontosságára, de még mindig gyakori probléma, hogy az utas nem akar biztosítást kötni. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a bankkártyájukhoz tartozó biztosítás elegendő, mások úgy vélik, az uniós polgároknak az EU-n belül jár az ingyenes ellátás mindenhol" –fogalmazott Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke.
Bodor Máté, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottság elnöke hozzáteszi, hogy minden EU-polgár, aki az életvitelszerű tartózkodási helyén TB-t fizet, valóban jogosult a sürgősségi ellátásra. Az európai egészségbiztosítási kártya azonban egyrészt nem tartalmazza a betegirányítást, asszisztenciát, tolmácsot, jogsegélyt, poggyászbiztosítást vagy a hazaszállítás költségét, másrészt pedig számos esetben nem csak sürgősségi ellátásra lehet szükség. Akár egy egyszerű lábtörésnél is szükség lehet több vizsgálatra, hosszabb rehabilitációra. Ráadásul ne feledjük, önrész a sürgősségi ellátásnál is van, ez a teljes költség 5-10 százaléka, országtól függően. Ha nincs biztosítás, ezt a betegnek magának kell kifizetnie."
Ma már egyébként könnyebb eligazodni a biztosítások világában, mint valaha. A 2018. február 23-án életbe lépett IDD egy EU-s ügyfélvédelmi irányelv, aminek célja, hogy "olyan személy ne adhasson el biztosítást, aki nem ért hozzá, nincs erre jogosultsága, miközben az is fontos, hogy az ügyfél megfelelő - egységes, érthető, röviden összefoglalható - tájékoztatást kapjon az EU területén mindenhol, felülírva ezzel a különféle marketing-szempontokat" – mondja Bodor Máté.
Napi egy kávé árából megúszhat egy 50 milliós számlát
Az általunk megkérdezett szakértők szerint jelenleg az EU-n belül a 400 forintos napidíj mondható átlagosnak, Európán kívül a 600 forint a jellemző árkategória, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában pedig átlagosan naponta 800 forintba kerül a teljes körű biztosítás. Ez tartalmazza az orvosi költséget, a hazaszállítást, szükség esetén a tolmácsot és a jogsegélyt, esetleg egy látogató kiutaztatását. Bár itt csak egy, esetleg két kávé áráról beszélünk, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítás hiánya akár sokmilliós számlát is hozhat.
Erre azt az esetet hozta fel példaként, amikor 2018-ban egy fiatal férfi Costa Ricán a tengerben elesett, eltört a jobb felkarcsontja, ezért mentős szállításra, majd műtétre volt szüksége, és minden további vizsgálattal együtt a számla összesen 8 millió forintra rúgott. De ilyen volt annak az idős úrnak az esete is, aki 2017-ben Thaiföldön epekő-gyanús tünetekkel került kórházba, a rutinműtét azonban vérmérgezésből fakadó komplikációval zárult, intenzív osztályra került, hazaszállítása is speciális körülményeket igényelt, ennek összköltsége 9 millió forint volt.
Hasonló történetekkel a MUISZ elnöke is találkozott: egy házaspár például a 30. házassági évfordulóját ünnepelte Pekingben, ám az első napon a hölgy a hotel lépcsőjén elcsúszott, mindkét bokáját eltörte, hosszú ideig szállíthatatlan állapotban volt – pénzbeli összegben kifejezve összesen 13 millió forintos kár érte. De a szakértő beszélt egy USA-ban pihenő férfiról is, aki váratlanul rosszul lett, életmentő szívműtétre volt szüksége, ami 50 millió forintos számlát jelentett. Ezekben az esetekben létfontosságú volt a teljes körű utasbiztosítás, hiszen a számlák alapján utólag minden költséget megtérített a biztosító.
És mi a helyzet az extrémsportos nyaralásokkal?
Az, hogy mi számít extrémnek, biztosító társaságonként változik, ezért érdemes több szolgáltatónál is érdeklődni ebben az ügyben. Persze, a piac is átírja a biztosítás kereteit: húsz évvel ezelőtt a snowboardozás biztosítási szempontból még extrém sportnak számított, de mióta Magyarországon kb. 300-400 ezren snowboardoznak, inkább az egyszerű tömegsport kategóriába esik.
"A végtagsérülés a téli sportoknál gyakorinak számít, ilyenkor akár 3 ezer eurós, azaz csaknem 1 millió forintos mentési költségekről is beszélhetünk" – fogalmaz Bodor Máté. Vannak biztosítók, amelyek helikopteres mentést is garantálnak baleset esetén, de ez egyszerű marketingfogás, hiszen a valóságban sosem a biztosító dönt a mentés módjáról (legyen szó serpáról, tűzoltóról vagy helikopterről), hanem a helyileg illetékes szakértők, orvosok."
Ha valaki valóban extrém tevékenységre készül - speciális felkészültség, felszerelés, esetleg vezető kell hozzá, pl. a Dakar-rally -, a szakember szerint érdemes egy biztosítási alkusz segítségét kérni, aki legalább három ajánlatot begyűjt az adott esetre a piacról. Egy Bamako-rally, ahol nem a sebesség a lényeg, és így a veszélyforrás is kevesebb, már más kérdés – ez simán benne van a biztosítók megszokott körében.
De ha már az extrém sportoknál tartunk, nagyon fontos az is, hogy utazás előtt megnézzük, milyen típusú biztosítás alkalmas az adott tevékenységre. A jellemző gyakorlat az, hogy 4 ezer méter feletti hegymászásnál kizárás van, de a különös felkészültséget nem igénylő tevékenység - a Via Ferrata vagy a rafting - többnyire a hétköznapi utasbiztosítás keretébe tartozik.
A válltöréstől a bárányhimlőig – milliós összeg is lehet a vége!
Sokan hiszik, hogy az extrém tevékenységek és helyszínek az alapjai a legtöbb jogvitának, holott ez egyrészt igen ritka, másrészt pedig sokkal több a hétköznapi helyzetből fakadó érdekes eset. Elmondhatjuk persze, hogy a síelők, túrázók, biciklizők körében több a káresemény, mint a tengerparton nyaraló családoknál, de ettől még bármi megtörténhet az utóbbiakkal is.
Ott van például annak a nyaraló apukának az esete, aki térdig érő vízben játszott a gyerekkel, amikor elesett, és olyan szerencsétlenül törte el a vállát, hogy több kórházat is meg kellett járnia. És mivel szempont volt az is, hogy a repülőn ne lökdössék a vállát, ezért plusz helyet is biztosítani kellett neki. Egy másik esetben egy kisgyerek lett bárányhimlős Indiában, így nem szállhatott repülőre. Meg kellett oldani, hogy a két szülő kint maradhasson vele, a szállás mellett az orvosi vizsgálatot is biztosítani kellett, ez 3 millió forintos költséggel járt, amit a biztosító mind megtérített egy napi 400 forintos utasbiztosításnak köszönhetően.
Bedőlt az utazási iroda? Egy dolgot mindenképp tudnia kell!
Néhány olyan esetről is olvashattunk már, amikor egy utazási iroda úgy csődölt be, hogy utasainak egy része még külföldön volt, a többiek pedig már elutazni sem tudtak, és a már befizetett utazásuk árának egy részét el is bukták. Molnár Judit hangsúlyozza, hogy ha a gazdasági terület egészét nézzük, az utazási szektorban még mindig kevesebb a csőd, mint máshol, ráadásul az utazási csomagokra az eddigi vagyoni biztosítékon túlmenően 2018. július 1-től már ún. hazamentési biztosítást is kell kötniük az utazási irodáknak.
Bodor Máté szerint kellő körültekintéssel ez a bosszúság ráadásul el is kerülhető. Először is, érdemes használni Budapest Főváros Kormányhivatalának az interneten elérhető adatbázisát, ahol láthatjuk, melyek a jogszerűen működő utazási irodák, és melyek azok, amelyeket eltiltottak a tevékenységtől. Másodszor, ha az utazási iroda mégis bedőlt, a biztosítójuknál még mindig reklamálhatunk, hiszen - ahogyan azt a MUISZ elnöke is említette - "kint rekedők" soha nincsenek, az utazási irodák vagyoni biztosítékának mértékét pedig épp azért emelte meg a jogalkotó tavaly, hogy akik nem tudnak elutazni a csőd miatt, az általuk befizetett teljes összeget visszakapják.
Összességében mindkét szakértő arra biztat mindenkit, hogy soha ne utazzon biztosítás nélkül, és - mivel az IDD-nek köszönhetően ma már könnyedén megteheti - tájékozódjon alaposan a lehetőségekről.
A cikk megjelenését a MABISZ támogatta, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.