Az ősz ezen időszakában már országszerte szüretelnek. De ma már talán kevesen ismerik a szürettel kapcsolatos szavak köznyelvi jelentését, ezért a szüreti szótár segítségével megismerheted a szüreti kifejezéseket, valamint a bor és a szüret övezte babonákat és népszokásokat.  

Szüreti szótár

Késői szüretelésű

Az aszú a szőlő tőkén összeaszott szőlő, melyből kiváló édes bort készítenek. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése és az ezt követő borkészítési eljárás. Minél magasabb a puttonyszám, annál édesebb az aszúbor.

Szükség van egy királyra

A borkirály játékot az ókori rómaiaktól vettük át. A hagyomány szerint a jó hangulatú összejöveteleken szokásossá vált a borkirály választása, aki fején babérkoszorúval megszabta az asztal minden tagjának, hogy mit mikor és milyen arányban fogyasszon.

Csalafinta fogócska a szüreten

A szüreti menet jellegzetes figurája volt egykor a tolvaj és a csősz. Maga a csőszjáték pedig a ma ismert fogócska ősi alakja, ahol a szundikáló csősz feladata volt megakadályozni a borral teli üvegek ellopását, és elkapni egyet a tolvajnak öltözött férfiak közül.

Praktikus szerszámok

A szőlőfürtök leszedéséhez napjainkban metszőollót és egyéb szerszámokat használnak, a régi szép időkben azonban egy fanyelű görbe kés volt erre az eszköz: kacorral metszették a szőlőt.

Kiszívják a hordóból

A lopó egy hosszú szárú öblös, csőben végződő edényféle, amellyel a bort szívják ki a hordóból. A mai, üvegből készült borlopók egykor még a lopótökből készültek, melynek furcsa, hosszúkás formája alkalmas volt rá, hogy a hordóból ki lehessen szipkázni az édes nedűt.

Kicsik is kortyolhatják

A frissen préselt, vagy sajtolás előtt magától lecsurgó gyümölcslevet szokás mustnak nevezni, de legtöbbször a szőlőszemek kisajtolt, erjedésnek még nem indult édes leveként hivatkozunk rá.

Cipelésre és méréshez is

A puttony eredetileg fából (esetleg gyékényből vagy vesszőből) készült, háton hordozható, felül egészen nyitott, lefelé kissé keskenyedő, hosszúkás edény. Változatos formában és méretben léteztek, és régen a gazdák puttonyban mérték, mennyi aszúszemet tartalmaz egy bor.

Ízletes fejfedő

A szüret végén szokás volt a szőlővesszőkből koszorút készíteni. A faluban ezt egy botra helyezve végighordozták és megkínálták a járókelőket a lelógó szőlőszemekből. Ezzel a gesztussal akarták az egészséget és a termékenységet biztosítani a faluban.

A szürethez kapcsolódó babonák és népszokások

A régi szép időkben a szőlő betakarítása zajkeltéssel indult. A paraszti szőlőkben a szedők általában lányok, asszonyok voltak, akik vödrökbe, kosarakba szedték kacorral, vagyis egy késsel a napérlelte szőlőfürtöket. A vidám nótát olykor megszakította egy-egy „puttonyos" felkiáltás, ami a legényeknek szólt, hogy a termést háti puttonyaikban mielőbb a pincékhez hordják.

Jellegzetes, ízes fogások

A szüret igazi népünnepély volt, a falu apraja-nagyja kora reggeltől késő estig a szőlőhegyeken tevékenykedett. Még az ifjú bakák is hazatértek a szolgálatból, egyrészt, a munkálatok miatt, másrészt, ekkor szövődtek a legnagyobb szerelmek. A házigazda persze nem hagyta viszonzatlanul a kemény munkát: a napot friss kenyérrel, szalonnával, kolbásszal indította, délután pedig töltött káposzta, kása, gulyás és csörögefánk csillapította a korgó gyomrokat.

Füstből jósoltak

Nagyszüleink idejében a szőlő kötözését végző asszonyok a lemetszett venyige égetésével jósolták meg a termés várható bőségét és sikerességét: úgy hitték, hogy ha a szőlővessző fanyar füstje a tőke fejére száll, bő termés várható, de, ha magasra szökik, a gazda szűkös évre számíthat.

Féltek az ártó szellemektől

A gonoszűző népszokások változatos formában jelentek meg a paraszti életben. A falvak népe tartva az ártó szellemektől és a rontást hozó boszorkányoktól, szentelvízzel loccsantották le az szüretből hazatérő gazdát és annak otthonát, de a házfüstölés is bevett szokás volt ekkoriban. Míg a szapora ostorpattogtatás kiválóan bevált az ördög elűzésére.

Minden évben ugyanakkor

A szüret kezdetének időpontjához sok helyen ma is büszkén ragaszkodnak az emberek. A legtöbb térségben Szent Mihály napjához (szeptember 29.) vagy Simon-Júdás névnapjához (október 28.) kötik a szőlőtőkék betakarításának kezdetét, amely akár november végéig is eltarthat.

Záruljon egy bállal

A nehéz munkát rendszerint a szüreti felvonulás követte, és ma sincs ez másként. A menetet a borkirály vezette, de fontos szerepet kapott a bíró, a bírónő, kiknek kíséretéhez tartoztak a csőszlegények, a csőszleányok, valamint két pandúr és két kisbíró. A zenészek végigjárták a szüretelő családokat, és aki bírta, reggelig mulatott.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen egy őszi szüreti bál, nézz bele az alábbi videóba: