A kulturális hagyományok hajlamosak elveszni az évszázadok során, és helyükre modernebb vagy hatékonyabb módszerek lépnek. Csakhogy a török kávékészítés hagyománya olyan mélyen beépült a modern török kultúrába is, hogy életben tartotta. Gondoljatok csak bele, hogy Törökországban már több mint 500 éve fogyasztják élvezettel a kávét! Aki arra jár, a homokban készült változatát is megkóstolhatja.
A menyasszonyok kávé-trükkje
A török kávé a török kultúra létfontosságú része, olyannyira, hogy 2013-ban a török kávékultúra és hagyománya felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Akkor is előkerülnek a kávéscsészék, amikor két ember szeretne megházasodni. Szokás ugyanis, hogy a leendő vőlegény a családjával együtt meglátogatja a menyasszonyjelölt családját, és áldását kéri a frigyre. E látogatás során a menyasszonyjelölt mindenkinek kávét szolgál fel, és előfordul, hogy viccből cukor helyett sót tesz a vőlegénye kávéjába. A vőlegény persze nem panaszkodhat, mert ez rendkívül durva lenne, ezért úgy kell tennie, mintha finom lenne, így mutatva, hogy jó férj válik majd belőle.
A török "homokkávé" a hagyományos török kávé?
Nem egészen. Míg maga a kávé ugyanaz, az elkészítési módok eltérőek, így más-más aromát, ízt, állagot produkálnak. Manapság a török kávét kevés helyen szokták homokban készíteni. A kávékészítés fő szempontja az, hogy mennyire aromás és erős, bársonyos, habos és persze forró. Ha különlegesebb élményt szeretnétek, akkor a homokban készült török kávét válasszátok! Érdemes végig nézni az alábbi videót, hogyan készül egy török street food kávézóban, mert olyan, mintha ott lennénk, csak az illat nem jön át a kisfilmből, hozzá tesszük, sajnos.
Függetlenül attól, hogy homokban, tűzön vagy főzőlapon készítik, a vizet és a szemes kávét úgynevezett cezvében forralják fel. Ez egy kicsi, hosszú nyelű edény, amelyet hagyományosan rézből készítetnek. Egy tanulmány szerint, ha egy réz edényt forró homokba állítunk, és úgy készül el az ital, valamivel jobb aromájú és pörköltebb ízű lesz. Ezzel a módszerrel azonban kevesebb antioxidáns marad a kávéban, mivel a hő lebontja.
A homok tényleg nagyon forró, és nagyon jól felmelegíti a kávét. A készítők mindig előnyben részesítik a „tiszta" szennyeződésektől mentes homokot, mert különben újramelegítéskor kellemetlen szag keletkezhet. Hagyományosan a török kávét kis porcelán csészékben szolgálják fel egy pohár víz és egy darab lokum nevű török csemege társaságában. A lokum (más néven rahat, szultánkenyér, vagy nemzetközi nevén Turkish Delight, azaz török csemege) keményítőből és cukorból készült édesség. Gyakran ízesítik citrommal vagy rózsavízzel, utóbbi rózsaszínűre színezi.
A török "homokkávé" rövid története
A kávé a 15. század végén vagy a 16. század elején jutott el az Oszmán Birodalomba – jóval azelőtt, hogy utat talált volna Európában, és a világ más tájain. Nehéz pontosan megállapítani, honnan ered a kávé elkészítéséhez használt homok koncepciója, de a tudósok úgy vélik, hogy már az Oszmán Birodalom számos kultúrájában isjmerték és használták.
Törökországban hosszú ideig szigorúan tilos volt a kávézás. Politikai és vallási vezetők azt állították, hogy a kávé hamis politikai pletykák terjesztéséhez vezetett – ezt ugyan nem pontosan érjük, hogyan – és időt lopott el az imádkozástól. Egy időben rosszabbnak tartották, mint az alkoholt. A büntetés súlyos volt: halál. Ahogy a kávé népszerűbbé vált Törökországban, szerencsére a törvények megváltoztak.
Miután elfogadottabbá vált, a szultánok és nemesek a fekete levest forróhomokos módszerrel kezdték készíttetni munkásaikkal. A módszer egyenletesebb és alaposabb melegítést tett lehetővé, mint a tűz lángja, így a kávé krémesen sima állagot kapott.
(Forrás: oturkeywego.com, wikipedia.org)