Tudtátok, hogy Ausztráliában a nyúl környezeti problémának számít, ezért sokan inkább a bandikut nevű erszényesnyulat tekintik a húsvét hirnökének, mint cuki dolognak, és sokan ezért inkább a húsvéti erszényesnyulat favorizálják? A németeknél pedig bárány formájú torta és piskóta készül ilyenkor. Húsvéti tojás helyett mi most ilyen gasztro-érdekességeket hoztunk nektek.
Franciaország délnyugati részén fekszik Haux városa, ahol minden évben húsvét hétfőn óriási rántottát sütnek a település főterén. Az általában több, mint ötezer tojást már kora reggel elkezdik feltörni, az óriási omlett – mely a tojás mellett szalonnát, hagymát és fokhagymát tartalmaz – ebédre készül el, és mintegy ezer fő lakik jól belőle.
Bár ez a szokás csupán három évtizedes múltra tekint vissza, sokak szerint a napóleoni időkből ered, amikor a császár erre vonulva óriási adag tojásos ételt rendelt katonáinak.
Még mindig hódít az erszényes nyúl
Ausztráliában a kommersz húsvéti nyúl helyett egy sokkal viccesebb állat, a közönséges erszényes nyúl, vagy más néven bandikut (bilby) hozza a csokitojást a gyerekeknek. A nyúlméretű, nagy fülű és hosszúkás orrú őshonos erszényeseket mintegy kétszáz éve kezdték kiszorítani az északi féltekéről érkező telepesek házi nyulai – napjainkra ezért az erszényes nyulakat a kihalás fenyegeti.
Egy, a nyúlmentes Ausztráliáért küzdő alapítvány 1991-ben indította útjára az Easter Bilby (húsvéti erszényes nyúl) kampányt, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy az ország házi nyulai nem aranyos szőrcsomók, hanem kártékony, behurcolt állatok. Az akció olyan sikeres lett, hogy a húsvéti csokinyúl mintájára készülő csokierszényesek még ma is népszerűek; és jól is néznek ki a polcokon.
Az olaszok galambja
Az olaszok a galamb formájú püspökkenyérrel, a Colombával ünnepelnek, ami a békét jelképezi. A Colomba pasquale egy hagyományos olasz húsvéti kenyér, a két jól ismert olasz karácsonyi desszert, a panettone és a pandoro párja. A neve egyébként galamb formájából adódik. Készülhet aszalt gyümölcsökkel és magokkal is. A legtöbb olasz finomságot forgalmazó hazai boltban is kapható, szép csomagolásban, így ajándék és az asztal dísze is lehet.
A rómaiak pedig fiatal, 25-30 nappal a születése után levágott bárányt sütnek rozmaringgal, fokhagymával, olívával, gyöngyhagymával ízesítve, újburgonya- és articsókakörettel tálalva.
A németeknél is van bárány
A bárány a németeknél is visszaköszön, és nem csak a hús-, hanem bárány alakú torta formájában is. A klasszikus, sonkás, csülkös, krumplisalátás, főtt tojásos menü mellé az ugyancsak klasszikusnak számító sör mellett tojás- és mandulalikőrt is szívesen iszogatnak.
A britek palacsintával ünnepelnek
A britek Simnel-tortájának 12 marcipángolyó díszítése az apostolokra utal. Aki már unná a kalácsot, annak jó hír, hogy náluk a húshagyókedd palacsintasütési versennyel telik, egy korábbi legendára utalva, miszerint egy asszony annyira belefeledkezett a palacsintasütésbe, hogy a serpenyővel a kezében rohant a templomba, nehogy lekésse a misét.
A svédek halai
A tenger melletti népeknél a sonka helyett a helyi étkek a megszokottak, ez a svédeknél egy olyan rakott fogásban jelenik meg, amiben burgonya, hagyma, tejszín és sózott hering kerül egymásra - a sütőben megsütőtt rakottast "Jansson megkísértésének" hívják. De egyébként a tojássaláta és a füstölt lazac sem hiányozhat az asztalról.
Kicsit délebbre utazva a görög asszonyok báránybelsőségből főzött, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással, citrommal ízesített pikáns levest, a magiricát főzik. Majd nyárson sült báránnyal vagy kiskecskével folytatják az étkezést.
Természetesen ez is csak egy szűk merítés volt a világ sokféle színes húsvéti menüjéből, amelyben egy-egy utazásunk során mi magunk is részesedhetünk. Együnk, igyunk finomakat, bármerre járunk, de próbáljunk mértékletességet tartani.