Aki Velencében jár, tulajdonképpen szinte belebotlik a 400 éves Caffè Floriánba, hiszen a kávéház a város egyik leghíresebb és legismertebb pontján, a Szent Márk tér Procuratie Nuove árkádjai alatt található. A kávéház joggal mondhatja magáról, hogy a város egyik szimbóluma. 1720. december 29-én Floriano Francesconi nyitotta meg „alla Venezia Trionfante", azaz „Diadalmas Velence" néven, és azóta folyamatosan működik.
Ezeket a finomságokat kóstold meg!
A Florian étlapja ízletes finomságokat kínál, amelyeket naponta frissen és helyben készítenek: a sütemények, parfék és sós rágcsálnivalók tökéletesen passzolnak kávéhoz, teához, forró csokoládéhoz, borhoz és koktélhoz. A kávé gazdag íze, a mascarpone lágysága és a keksz illata találkozik a világ egyik leghíresebb desszertjében: a tiramisúban, tehát ha valahol, itt érdemes megkóstolni.
A másik finomság, amit érdemes itt megkóstolni, az a macaron. Erről az apró és kecses süteményről sokan azt hiszik, hogy francia eredetű édesség, de valójában a 16. században Velencében alkották meg, majd ezeket Medici Katalin importálta Franciaországba az orléans-i herceggel kötött házassága révén.
De valójában ebben a kávéházban semmivel sem "nyúlunk mellé", mert a Caffé Florian neve összefortt a kiváló mindőséggel és természetesen a tradíciókkal.
Klasszikus, könnyű ebédet is kínálnak kiváló minőségű alapanyagokból elkészítve. Valójában bármit is választasz az étlapról, élmény lesz elfogyasztani a világ egyik legszebb kávézójában.
A Caffè Florian a 19. századi értelmiségiek kedvenc kávéháza volt, ahol Casanovától Lord Byronig, Goethétől Marcel Proustig, James Joyce-tól Gertrude Steinig rengetegen megfordultak.
A század híres személyiségei közül sokakat lenyűgözött a velencei kávé varázsa, és lelkesedésüket festményekben és számos irodalmi alkotásban fejezték ki, mint például az angol regényírók, Roderick Hudson és Anthony Trollope a könyveikben. Emellett számos művész, Canaletto (1697-1768) és Giuseppe Bertini (1825-1898) is megfestette a Caffè Floriánt.
Természetesen később is keresett hely volt az ismert emberek körében, Andy Warhol képzőművézs, Max von Sydow svéd színész, de Coca Rochel modell és Miranda Kerr színésznő is örömmel fogyasztotta el itt a kedvenc kávéját egy kis süteménnyel.
Ahol a művészet találkozik a gasztronómiával
Ami a Caffè Florian belső dekorációját illeti, egyik tulajdonosa Ludovico Cadorin művészt utasította, hogy a kávézót az úgynevezett francia Pompadour stílusban rendezze be, így 1858-ban fényűző termekkel, elegáns festményekkel és nagy, aranykeretes tükrökkel a falakon nyitották meg újra. Bársony kanapékat, márvány asztalokat és muranói üvegből készült tálakat helyeztek el a kávézó termeiben. A berendezés darabjai a 18. századi velencei társadalmom szimbólumai és emlékei voltak.
Márványasztalai körül az 1800-as évek végén született meg a Velencei Vizuális Művészeti Biennále ötlete, és évek óta a Flórián termei adnak otthont a kortárs művészet legjelentősebb kezdeményezéseinek. A Caffè Florian úttörő szerepet töltött be a 20. század elején is, amikor bevezették a hagyományos európai „kávézó-koncerteket" állandó zenekarral, amelynek hagyományát a ma napig is folytatják.
A kávézó tradíciókkal átitatott, de ma is aktívan részt vesz a városi életben, csúcsminőségű kulturális eseményeket szervezve, különös tekintettel a kortárs művészet területén. Dizájn, életstílus, minőség, ízélmény, gazdag művészi és kulturális örökség – mindig erre törekedett a kávézó, szem előtt tartva a modernitást is.
Több mint egy kávézó
Az emberek nem csupán kávéra ülnek be ide, vagy ki a teraszra. Hanem azért is, hogy meghallgassák a fellépő zenekarok műsorát, valamint átérezzék a 19. századi szobákban a kávézó hosszú és nyüzsgő múltját. Azért jönnek ide, hogy a világ egyik legszebb terét csodálva, egy kis ídőre körberajongott színésznőnek, ismert írónak érezzék magukat, hiszen itt mindenkit szigorúan ezüsttálcán szolgálnak ki, ami meg kell hagyni eléggé dekadens érzés és látvány.
„Ma a Florian egy kortárs valóságba illesztett emlékmű, tökéletes módja annak, hogy kitűnjön a kontrasztból, megerősítve ezeknek a szobáknak a vitalitását a huszonegyedik században, és sokkal intenzívebbé tegye a varázsát télen, amikor a turisták elmennek a lagúnavárosból, és visszaadják azt a néhány túlélő velenceinek" – fogalmazta meg Alvise Zorzi újságíró.(Forrás: traveller365.com, caffeflorian.com)